Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években

ban mégis elmarasztalták a borsodi pártépítő munkát. A megyebizottságtól kapott adatok alapján megállapította a pártközpont, hogy „a munkások súlya nem hogy nőtt, de csökkent a Pártban. Ezzel szemben az alkalmazottak és egyebek növekedése a Pártban Borsod megyében magasan felette van a megyék ádagánál.” 1951 január elején 29 és 19,7 % volt ez az a- rány Borsodban, illetve országosan. A levél végén az említett október 27-i Rákosi beszédre hívták fel a borsodi pártvezetők figyelmét, mint a pártépítésben szigorúan követendő útmutatásra.405

A pártközpontból érkezett kritikus levél is okozhatta, hogy 1951 áprilisában a borsodi pártszervezetek „főleg a szociális összetétel megjavítását szorgalmazták”. Itt egy roppant érdekes jelenséggel szembesülhetünk. Arról van szó, hogy a pártközpontból sugalmazott változtatásokat csakis úgy tudták a borsodi pártszervezetek eszközölni, hogy egyik hónapról a másikra radikálisan csökkentették a tagfelvételt. 1951 áprilisában a megelőző hónaphoz képest 646-tal kevesebb jelentkezőt engedtek a pártba, mint márciusban (932 vs. 1578). így és csakis így tudták elérni, hogy a jelentkezők között a munkások aránya 1,2-%-kal növekedjen, 59%-ra. Mindezek mellett különösen figyelemreméltó, hogy „a dolgozó parasztság arányszáma április hónapban már a márc. havihoz viszonyítva komoly mértékbe csökkent.” A téeszekből 93 tagot és tagjelöltet vettek fel, míg egyéni gazdát mindössze 40-et. A legtöbbet a korábban megkritizált encsi járásból.406

Az április borsodi pártépítő munkáról beszámoló jelentés hitelesen mutatta meg a pártépítés, a pártszervezés lehetőségeit, korlátáit és ellentmondásait. A Rákosi által meghirdetett új pártépítés „szociális irányát” (értsd: a párt munkás jellegének hangsúlyozását, a munkás-paraszt szövetségnek a paraszti párttagok számának növelésében megmutatkozó erősítését) 1951 tavaszán nem, vagy csak a tagfelvétel mennyiségi korlátozásával lehetett tartani. Ez komoly konfliktust jelentett. El kellett dönteni, hogy vagy a párttagságot szélesítik a párt munkás jellegének kárára, vagy erősítik a párt munkásjellegét. A kettő együtt nem ment és nem mehetett.

Ezt támasztja alá az 1951. májusi jelentése a megyei pártbizottságnak. A felvett tagok és tagjelöltek száma tovább csökkent, miközben „a szociális összetétel terén eredményeket értünk el.” A pártstatisztikai munkások aránya a májusban felvettek között 68%-ra emelkedett. Ugyanakkor tovább csökkent a statisztikai parasztok aránya a tárgyhónapban felvettek és beszervezet«5 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe.

406 Politikai kiértékelés. Borsod — Abaúj — Zemplén megye 1951. április havi tag, - és tagjelölt felvételéről. Miskolc, 1951. május 3. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe.

194