Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
tek kÖ2Ött. A téesz alapszervezetekből 95 tagot és tagjelöltet vettek fel, míg egyéni gazdálkodót 28-at (egy-egy tagot és tagjelöltet a középparasztságból, a többi 7 holdnál kisebb földön gazdálkodó volt). Különösen a falusi pártszervezetek hivatkoztak arra, hogy az előttük álló aktuális munkák („növényápolás, begyűjtés stb.”) miatt, ahogy a jelentés fogalmazott: éppen a legfontosabb pártmunkát, a pártépítést szorították háttérbe.407 A júniusi pártépítő munkáról szóló jelentés - bár a számokkal játszott — kénytelen volt bevallani, hogy a megye pártszervezetinek túlnyomó többségében (több, mint kétharmadában) nem folyt állandó tagjelöltfelvé- tel. így lehetett némi javulást kimutatni az új párttagok szociális összetételében.408 A pártközpontból Ács Lajos aláírásával körlevél érkezett a megyei párt- bizottságokra 1951 augusztus végén a tagfelvételi munkára vonatkozóan. A Politikai Bizottság augusztus 2-án megtárgyalta az 1951-es pártépítő munkát, arról határozatot hozott, mely határozatot Ács Lajos körlevele konkretizált. A levélben összegezték a pártvezetés és az apparátus vonatkozó irányelveit és döntéseit. Ezekből az tűnik ki, hogy a felismert hiányosságokért a felelősséget egyre alacsonyabb (járási és alapszervezeti) szintekre delegálták. A címzett megyebizottságok felelőssége a határozatok végrehajtatása és a végrehajtás ellenőrzése lett. A legfontosabb — visszatérő — szempont a tagfelvételi munka folyamatossá tételének szándéka és politikai vágya volt.409 A tag- és tagjelölt-felvétek munka Rákosi már idézett útmutatásai ellenére sem változott meg: a következő hónapok adatai ezt támasztják alá. Az 1951. november elején kelt októberi jelentés a Borsod megyében folyó pártépítő munkát jó másfél éves távlatból elemezte. A tagfelvételben tapasztalt többhónapos visszaesést - mint a jelentésből kitűnt — szeptemberben csak átmenetileg tudták megakadályozni. A kedvezőtlen tendencia októberben is folytatódott. 1950 januárjától áttekintve az időszaki eredményeket és a hosszan tartó kedvezőtlen tendenciákat a pártépítés kampányjellegének tudták be. Rákosi útmutatásait és az azok alapján végzett megyebizottsági munkát helyesnek, míg a végrehajtás felelősségét alacsonyabb szinten viselő járási pártbizottságok munkáját helytelennek ítélték. A megyebizottság elvileg helyes munkájában csak az ellenőrzés hatékony407 Politikai kiértékelés. Borsod — Abaúj — Zemplén megye 1951. május havi tag és tagjelölt felvételéről. Miskolc, 1951. június 2. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 408 Politikai kiértékelés. Borsod - Abaúj — Zemplén megye 1951. június havi tag és tagjelölt felvételéről. Miskolc, 1951. július 3. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 409 Ács Lajos körlevele az MDP Megyei Bizottságainak titkáraihoz. Budapest, 1951. augusztus 29. MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 195
