Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években

kimagaslóan magas aránya volt tagja a pártnak, míg a dunántúli megyékben a mutatók messze az országos ádag mögött maradtak. Az ötéves terv okán jelezte, hogy kb. háromszázezer fővel gyarapszik a magyarországi munkásság létszáma, amit a pártépítés során fokozottan ajánlott figyelembe venni. Különösen a fiatalabb munkásokra, élmunkásokra, újítókra, brigádvezetőkre, brigádtagokra hívta fel a pártszervezők és a pártszervezetek figyelmét, hisz, az egyesüléssel az MDP tagsága hirtelen öregedett.335 Külön szólt Kovács István a falusi pártszervező munkáról. A „dolgozó parasztok” arányát országosan a nem rossz kifejezéssel jellemezte. A paraszti párttagok számának nem rossz arányán határozottan javítani akart a Központi vezetőség, hogy „a dolgozó parasztság körében még jobban megerősödjünk.”336 Mindezeket az új technikákat és politikai célokat a pártszervező munkát végzők elé azzal a nem titkolt szándékkal vezette Kovács István, hogy korlátozzák a kispolgári erőknek a pártba tapasztalt nagyszámú beö- zönlését.

Kovács Istvánhoz kapcsolódva szólalt fel a KV ugyanezen ülésén Harmati Sándor, borsodi megyetitkár. Harmati nyugtázta a párttagság borsodi összetételének egészséges voltát, hangsúlyozva a párt borsodi élcsapat jellegét. Külön kiemelte a munkás falujárók pozitív szerepét a párt falusi meggyökereztetésében.337

A tervszerű pártépítési munka a fordulatot közvedenül követő időkben azonban nem haladt az elvárt fegyelmezettséggel. Az MDP borsodi megyebizottságának adataiból és a Központi Vezetőségnek megküldött jelentéseiből kitűnik, hogy az előirányzott és a teljesített (a megfogalmazás a forrásokból való) tagjelöltfelvétel tényleges számai között többszörös eltérés mutatkozott, ami erősen megkérdőjelezi a megyetitkár fentebb idézett szavait. Két, pártépítési kampánymentes hónap, az 1949. júliusi és augusztusi tagjelölt-felvételi munkáról szóló jelentés szerint a megye különböző régióiban egyaránt komoly elmaradások mutatkoztak e területen, mind a nagyipari üzemekben, mind a mezőgazdasági jellegű járásokban. Annak ellenére, hogy az „ütemterv” járásonként és nagyobb pártbizottságonként lett kidolgozva a helyszínen. A két diósgyőri nagyüzemben 499 fő volt az előirányzat, míg a teljesítés mindössze 62. Ózdon 195-ből 44 volt a teljesítés, ebből mindössze 8 a nő. Borsodnádasdon 18-ból 9, Miskolcon, a Városi Pártbizottság az előirányzott 154 tagjelöltből 62-t teljesített, az Oz335 Uo. 65-68. pp.

336 Uo. 69. p.

337 Uo. 87-89. pp.

164