Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években
di járás 154-ből 62-t, míg a Putnoki járás 84-ből 46-t. Sajós2entpéteri járás: 100 - 22, Miskolci járás: 60-24, Mezőkeresztesi járás: 65-0, Mezőcsáti járás: 113-21, Mezőkövesdi járás: 60-29, Edelényi járás: 147-16. A jelentés a tervhez képesti elmaradást a tag- és tagjelöltfelvétel kezelésének bürokratikus és mechanikus módjával magyarázta. A mechanikusság alatt azt értették, hogy a megyebizottsághoz számos olyan ívet küldtek fel, amiben semmilyen indoklás, javaslat nem szerepelt a tagjelölt neve mellett, vagy csak annyi, hogy „javasoljuk”. Más esetekben azzal indokolták a tagjelölt felvételét, hogy az illető „mozgékony, szorgalmas”. A jelentésből kiderült, hogy 93 esetben javasoltak az alapszervezetek olyanokat, akik státusza nem volt összeegyeztethető a pártépítési tervirányzatokkal: kisiparosokat, középparasztokat, kispolgári értelmiségieket említett a jelentés.338 A Miskolci járás és Miskolc város MDP pártszervezői ezek alapján dialektikus önkritikát gyakoroltak. A kritika legfőbb éle az alapszervezetek és azok vezetőségére irányult, mivel „számbelileg nagyon le vagyunk maradva. Megállapítjuk továbbá, hogy a nagyüzemekben, mint a járás községeiben és a városban ezt a kérdést teljesen liberálisan kezelték és politikailag nem támasztották alá. Az elvtársak nem törődtek e döntő jelentőségű kérdésnek, a Pártunk tagságának, illetve a tagjelölt felvételének politikai foglalkozásával, s hagyták teljesen ellaposodni, vagy kampányszerűen vitték.”339 A borsodi járások és nagyüzemek pártbizottságai 1949. július és november között tagjelöltfelvételükben még nagyobb elmaradást mutattak. A megyebizottság kimutatása e négy hónapból az előírt és a teljesített pártépítésben egyáltalán nem tükrözte az elvárt fordulatot. 2198 tagjelölt felvételét irányozta elő a munkaterv, amiből 397-et teljesítettek. Terven felül még 93 tagjelöltet is felvettek. E terven felüliek az „egyéb” szociális kategóriába tartoztak, ami már nyilvánvalóan jelezte az új állampárt természetes növekedésének legfontosabb forrását. Az új osztály tagjai voltak ők, akiket sem munkásként, sem parasztként, sem értelmiségiként nem tudtak a megyei pártstatisztikusok meghatározni. Még egyszer: 480 tagjelölttel gyarapodott a borsodi MDP, ezeket 553 jelentkezőből vették fel. Különösen fájó lehetett az ipari munkások és a parasztok visszafogottsága. Megyei szinten 1365 ipari munkás tagjelöltté felvételét irányozták elő, mely előirányzatból mindössze 285 lett a teljesítés. Ez 20,8%-os arány. Különösen alacsony volt az egyéni parasztok tagjelölt-felvételi politikai aktivitása. 500 főt irányzott elő a megyebizottság egyéni paraszt tagjelöltként, amiből 338 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 339 MNL. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV. 69. 2/153. őe. 165
