Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Bevezetés

azokat megírták. Megírták a kommunizmus történetét. Fehéren feketén. Azt forráskiadásokkal adatolták, alátámasztották.15

A helytörténetírás a szocializmus évtizedeiben szintén feladatának érezte a nagy történet lokális megfeleltetését, adatolását.16 Helyben gyártotta a feladott dolgozatokat a szocializmus dicső útjáról, annak büszkén vállalható helyi mellékszálairól. A megfelelés és a szövegeknek a történelemhez való megfeleltetés feladatát tisztességesen elvégezték.17

15 A kezdetektől (Táncsicstól) a Tanácsköztársaság bukásáig ld. Magyar Munkásmozgalmi Intézet — MSZMP KB Párttörténeti Intézet: A Magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I-VI. Szikra, Kossuth, Budapest, 1951-1960.; A Tanácsköztársaság bukásától a legális kommunista párt tevékenységének kezdetéig ld. MSZMP KB Párttörténeti Intézet: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. I-III. Kossuth, Budapest, 1964.; MSZMP KB Párttörténeti Intézete: A Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Bp., Kossuth, 1967.; Izsák Lajos (főszerk.): A Magyar Dolgozók Pártja határozatai 1948-1956. Napvilág, 1998.; MSZMP KB Párttörténeti Intézete: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. 1956-1962. Budapest, Kossuth, 1973.; MSZMP KB Párttörténeti Intézete: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1963-1966. Kossuth, Budapest, 1968.; MSZMP KB Párttörténeti Intézete: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai MSZMP KB Párttörténeti Intézete: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1967- 1970. Kossuth, Budapest, 1974.; MSZMP KB Párttörténeti Intézete: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. 1971-1975. Bp., Kossuth, 1974.; MSZMP KB Párttörténeti Intézete: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1975-1980. Kossuth, Budapest, 1983.; Balogh Sándor (sorozatszerkesztő): A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezetőtestületeinek jegyzőkönyvei. I-V. Napvilág, Budapest, 1993-1998.

16 A helytörténetírás módszerei és céljai vonalát kívánta meghatározni a már megjelenésekor is vonalas tanulmánya Deák Gábornak: A helytörténeti kutatás szerepe és jelentősége az iskolai és iskolán kívüli oktató-nevelő munkában, különös tekintettel a legújabb kori történelmi forrásanyagra. Történelmi Évkönyv EL Miskolc, 1968. 385-400. pp. A tanulmány szerzője nem csak megadja a címben jelzett feladat megoldásának ideologikusán helyes irányát és módját, de egy bekezdés erejéig kitér az 1953-as kormányprogramot követő évek helytörténetírásának kritikájára. Szerzőnk szerint az 53-at követő helytörténetírás „túlment a marxista alapozású nevelőmunka keretein, i.m. 387. p. A dolgozat ideológiai segítséget nyújt olvasóinak, Lenin és Makarenko művei alapján. Vö. Román János: A tudomány- politikai irányelvek és a borsodi helytörténeti kutatás. Borsodi Szemle, 1969. 4.; A Hazáért. Borsod megye. Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, Miskolc, 1954. E brosúrában a XDI. század közepétől kezdődik az a propagandisztikus-irodalmi történet, melynek kiteljesedése a szocializmus; Békés Dezső - Veres László: Fejezetek Miskolc történetéből. Miskolc, 1984. 105-120. pp. dr. Emődi Gyula: Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkásmozgalma főbb szakaszai. Miskolc, 1987. Korszakunkra lásd: 57-66. pp.; Dr. Lehozcky Alfréd: A munkásság történeti fejlődésének főbb vonásai Miskolcon. Nehézipari Műszaki Egyetem Marxizmus-Leninizmus Tanszék, Miskolc, 1981.

17 A forráskiadások közül kiemelkedik a hat évszázad történetét forrásokkal adatoló, a történetet a szocializmus koráig „fejlesztő kötet. Deák Gábor — Gyimesi Sándor: Olvasókönyv Borsod-Abaúj- Zemplén megye és Miskolc város történetéhez. Miskolc, 1965. A 226 oldalon forrásokat közlő, a szocializmushoz vezető unilineáris fejlődést adatoló kiadvány 51 oldala a munkásmozgalom- és a párttörténeté. Már csak a munkásmozgalom-történetre vonatkozó — historiográfiai szempontunkból —megkerülhetetlen forráskiadás a Beránné Nemes Éva és Román János által összeállított ötkötetes „Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez I-V. Miskolc, 1975-1984. Az utolsó kötet kronológiailag átfedi a jelen kötetet. De csak kronológiailag.

13