A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között
Dobrossy István Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között A Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztálya - még Debrecenből - 1945. január 4-én keltezve utasította jelentéstételre a győri, a soproni, a pécsi, a szegedi, a debreceni, a miskolci és a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarákat. Ekkor még nem minden nagyvároson vonult át a front, s ez indokolhatta, hogy a jelentések vagy késtek, vagy nem is érkeztek meg Debrecenbe. Ez a mindig bővülő, először 7, majd 9, végül 10 kérdésre választ váró rendelet 50.001/1945. Ip. M. szám alatt került bejegyzésre a kamaráknál, s ezt bővítve kértek válaszokat a hatáskörükbe tartozó területek ipari és kereskedelmi állapotáról. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 100/1945., majd kiegészített, „finomított” változatában 152. 1-3. és 152. 4-5-6/1945. számok alatt gyűjtötte össze a 27 pontra bővített válaszokat. Voltak átfedések (nem mindenki a kamarának küldte a jelentést), s voltak értelmezésbeli problémák, amelyek azt eredményezték, hogy változatos, de egyenetlen anyag maradt az utókorra. (A sürgős határidő miatt előfordult, hogy a kamara úgy küldött tovább megkésett jelentéseket, hogy azokról nem készített másolatot saját irattára számára.) Ezek ismeretében is helytálló annak megfogalmazása, hogy a város és a borsodi kamarai kerület ipar- és kereskedelemtörténetének háborús, majd háború utáni állapotáról, a termelő és kereskedői tevékenység újjászervezéséről különleges értékű adategyüttes maradt ránk. Részben az adattár anyagára, másrészt a rendszeresen küldött jelentésekre, beszámolókra, összevonásokat előkészítő iratokra építve bemutatható a megye és Miskolc Ipartestületeinek és Kereskedelmi Testületéinek 1944- 1945-ös állapota is. Ez a két év alkalmas a háború előtti helyzet bemutatására, majd a háborús károk számbavételére, de a különféle színvonalú és technikai ellátottságú üzemek szovjetek által történt lefoglalása, majd visszaadása folyamatának, eseményeinek érzékeltetésére is. A kamarai választások előkészítése 1946-ra, majd 1947-re - szervezeti vonatkozásokban is - elvezet 1949-ig, amikor a kamara megszüntetése után a kamarai irányítás alá tartozó üzemeket nemzeti vállalatokká alakítják, tehát minden területen megtörténik az államosítás. (Természetesen más módon az ipar, a bank szférájában és másképpen a kereskedelem különböző színterein.) 97
