A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - Kamarai alapfunkciók gyakorlása

désekkel, az elmaradott térségek fejlesztésével, s a környezetvédelem helyi feladatainak megoldásával is foglalkoznak, természetesen a helyi közigazga­tási szervekkel együttműködve. A Magyar Gazdasági Kamara szerepének ismertsége és elismertsége fokozatosan nőtt, ebben nem kis szerepet játszott a területi bizottságok munkájának fejlődése. A megváltozott helyzetnek megfelelően egyre inkább szükségszerű, hogy a területi bizottságok a tagvál­lalatok érdekeinek képviseletével bekapcsolódjanak a terület- és településfej­lesztés gazdasági feladatainak összehangolt megvalósításába. Ennek kereté­ben igényként jelentkezik, hogy a bizottságok vállaljanak feladatokat a sajá­tos adottságú, hátrányos helyzetű térségek és idegenforgalmi körzetek fej­lesztésének munkálataiban. A nemzetközi együttműködés és munkamegosz­tás előnyeinek hasznosítása érdekében a határmenti területeken fokozzák a gazdasági kapcsolatok kiépítését a hazai vállalatok és szomszédos országok gazdasági szervezetei között. A kamarai munka fejlődését célozta az új szakmai szövetségek megala­kulása. A szakmai szövetségek a szakmai tagozatok munkájának a megújítá­sát szolgálhatják. A szakmai szövetségekben azonos szakmához vagy szak­mai csoporthoz tartozó vállalkozások (homogén csoportok) tömörülnek, azo­nos jogokkal és kötelezettségekkel. Feladatuk meghatározása az adott szak­mára irányul és nem a szakma horizontális kapcsolatrendszerében meglévő valamennyi vállalkozásra. Új feladatot jelentett a Kamara számára a gazdasági vezetők érdekképvi­seletének felvállalása. A feladat ellátására a Kamarán belül új szervezet jött létre. A gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete a Magyar Gazdasági Kamarákról szóló törvényerejű rendelet és saját alapszabály értelmében fog­lalkozik a munkáltató réteg- és egyéni képviseletével, etikai kérdésekkel, a vezetők munkajogi státusával, a kollektív szerződések megkötéséhez szük­séges munkáltatói egyeztetésekkel és minden a szervezet tagjait, mint mun­káltatók érdekeit érintő kérdésekkel. Északkelet-Magyarországra, mint gazdaságilag elmaradott térségre, fej­lesztési koncepciót kell kidolgozni. Ebben a munkában az Eszak-magyaror- szági Bizottság fontos szervező erőként vett részt. Javaslatokat készített to­vábbá: a különleges gazdasági övezetek kialakítására; a világbanki finanszí­rozási lehetőségek igénybevételére; a térségi foglalkoztatási problémák eny­hítésére létrehozandó átképző központ alapítására. A bizottság hagyományos feladata volt a határmenti kapcsolatok ápolása, bővítése. Az évek során két regionális kamaránál már megérlelődtek és meg is valósultak az önállósodási törekvések. Az Észak-magyarországi bizottság elnöksége 1989. végére érlelte meg az önállósodás gondolatát, aminek ered­ményeként, alapos előkészítés mellett 1990. március 7-re kitűzte az Észak­magyarországi Gazdasági Kamara alakuló tagvállalati ülését. 183

Next

/
Thumbnails
Contents