A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - Kamarai alapfunkciók gyakorlása
Tagvállalati értekezlet 1990. március 7. A jelenlévők az első napirendi pontban megtárgyalták a bizottság elnökségének 1986-1990 között végzet tevékenységéről szóló beszámolót, meghallgatták az elnök szóbeli kiegészítőjét. A beszámolóból és az elhangzott szóbeli kiegészítésből néhány gondolatot érdemes felidézni. „Most - készülve az Észak-magyarországi tagvállalati ülésre és a Magyar Gazdasági Kamara Vili. közgyűlésére - beszámolónkban azt kell megállapítanunk, hogy az ország irányítói súlyosan tévedtek az elmúlt évek gazdaságpolitikai törekvéseiben és jóvátehetetlen hibát követtek el a négy évvel ezelőtti, és azóta is többször megismételt vállalatvezetői jelzések sorozatos figyelmen kívül hagyásával. A fokozatosan romló gazdasági helyzetben a gazdaságirányítás improvi- zatív jellege erősödött, az átfogó koncepció hiánya egyre érzékelhetőbbé vált, ugyanakkor a gazdasági élet szereplőivel az irányító szervek kommunikációs készsége egyre csökkent. A jelenleg kialakult súlyos gazdasági helyzetért pedig a közvélemény egy része a vállalatok és szövetkezetek vezetőit, a menedzser réteget teszi felelőssé, egyedi, szélsőséges esetekből előszeretettel általánosít e réteg terhére. A magyar gazdaságon belül az észak-magyarországi térségben - sajátos gazdaságszerkezete miatt - különösen gyorsuló ütemben leértékelődött a gazdaság, s fokozódott a térség többszörösen hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetének erősödése, a depressziós állapot. Az észak-magyarországi bizottságnak az a törekvése, hogy a gazdaság meghatározó szereplői a kamarai munkán keresztül is vegyenek részt a gazdaságpolitika és a gyakorlat alakításának munkáiban. Térségünkben a kamarai tagvállalataink száma fokozatosan emelkedett és 1986 óta 128-ról 206-ra nőtt. Jelenleg a Kamara tagvállalatai a gazdaságban realizált árbevétel több mint 70%-át és a nyereség több mint 60%-át, a nem rubel elszámolású piacokra irányuló export mintegy 75%-át, rubel elszámolású kivitel mintegy 65%-át biztosítják.” Az eltelt ciklus idejére esik, hogy Miskolcon, Salgótarjánban és Egerben kialakításra kerültek az új kamarai irodák, és 1-1 munkatárs állt be a három megyében. Ezzel elindult a kamarai munka olyan irányú területi fejlesztése, amely a piacgazdasággal működő országokban mindenütt hagyományosan funkcionál. A Közgyűlés a beterjesztett elnökségi tagokat és vezető tisztségviselőket nyílt szavazással egyhangúlag megválasztotta. Eszerint az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara társadalmi elnöke: dr. Tolnay Lajos a DIMAG Rt. vezérigazgatója lett, társadalmi társelnöke: Váradi János EGERVIN vezérigazgató, Gressai Sándor Salgótarján Vasöntöde- és Tűzhelygyár igazgató, Borsod megyei társelnök: dr. Csornai Zoltán vezérigazgató Innovációs Centrum Rt., függetlenített ügyvezető titkár: Bihall Tamás lett. A Heves me184
