A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)
Sugár János - Szilágyiné Baán Anna: A kamara újjászerveződése - Kamarai alapfunkciók gyakorlása
Az Eszak-magyarországi Bizottság feladatai A Kamara fontos feladatnak tartotta, hogy a vidéki és ezen belül a kis- és középüzemek fokozatosan bekapcsolódhassanak a kamarai információ áramlásába. A tapasztalatok szerint egyre erőteljesebb volt az igény ezen túlmenően a szelektív információáramlás megteremtésére. 1987. évben a tagvállalati kört alapvetően az 1988-tól esedékes nagy horderejű gazdasági szabályozó változások érdekelték. Mindhárom megyében ezen információ biztosítására volt leginkább igény Eszak-Magyarország vállalatainál. Borsod megye területi nagyságánál, a gazdasági folyamatok negatív irányú kiéleződésénél fogva különleges szerepet kapott a munkákban. Itt a válság-ágazatok koncentrált jelenléte, a korszerűtlen termékszerkezet, az elmaradott területek jelentős aránya összhatásaként az év folyamán rendkívüli problémák jelentkeztek, melyek 1988-ban tovább mélyültek. Kamarai szolgáltatások decentralizálása Kárbiztosi tevékenység iránt az érdeklődés változó volt. Elsősorban Borsod megyében, de egyre inkább Heves és Nógrád megyében is jelentkezett igény a káreseteknél a kamarai közreműködésekre. Okmányhitelesítés, származási bizonyítvány, vállalati státusz igazolására és kiállítására a kamara felkészült. Vámügyi szaktanácsadás tevékenységét az év második felében beindította, vállalati megkeresésekre rendelkezésre állt egy tanácsadó. Az oktatás területén a kamara célja az volt, hogy a vállalatok részére olyan szakemberképzésben működjön közre, amelyek speciális igényeket elégítenek ki. A következő 1988-as esztendő a nagy vállalkozások éve volt. Új névvel indult az év: Magyar Gazdasági Kamara Eszak-magyarországi Bizottsága. Közgazdasági tevékenység 1988-as évre a területi bizottság számára fontos célkitűzése volt a gazdálkodó szervezetek külpiaci pozíciójának javításában való közreműködés, mind nyugati, mind szocialista relációban. Ugyancsak megfogalmazott feladat volt a térségi gazdasági szerkezet átalakításához a vegyes vállalati elképzelések felkutatása, valamint a XII. Miskolci Ipari kiállítás és Vásár nemzetközi arculatának megteremtése. 1988-ra a Magyar Gazdasági Kamara tagvállalatainak száma már meghaladta az 1700-at, s ezek több mint 60%-a vidéki székhelyű. Nem kell különösebben indokolni, miért kerül egyre inkább előtérbe a területi bizottságok munkája, hiszen az újonnan belépő vállalatok között sok a kis- és középüzem, s a nagyüzemekhez hasonlóan ezek is igénylik az információkat. A regionális problémák megoldásában a kamara illetékes szerveinek is részt kell venniük, így a foglalkoztatás-politikai kér182
