A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 1879-1948

hiszen az alelnök továbbra is zsidó maradt, a 16 miskolci kereskedő kamarai tag körül pedig 14 volt szidó és csak 2 keresztény.”'”

A rendelet kimondta, hogy a miniszter nemcsak a kormánybiztost nevezi ki a kamara élére, hanem 40 tagot a kamara új tagjaiként.

Ilyen körülmények között kellett a Miskolcot, a város iparos és kereskedő társadalmát közelről ismerő Halmay Bélának dolgozni, s szervezni a kamara jogaiban erősen korlátok közé szorított életét, napi tevékenységét és országos kapcsolatait.

Halmay Béla 1943-1945 közötti kormánybiztosi tevékenysége, annak elismerése bizonyítéka annak, hogy embertelen időben is „hófehér maradt tisztessége tógája”. (Halmay Bélát 1952. június 25-én családjával a hortobágyi Borsos-tanyára deportálták. A család számára 1952. június 25. és 1953. szeptember 3-a között tartó megpróbáltatás ideje alatt, 1953. április 10-én 71 éves korában hunyt el az internálás megpróbáltatásait már nem bíró egykori polgármester és kamarai miniszteri biztos Halmay Béla dr.)

A Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárai KOVÁCS GYULA DR. (1880-1890)

A Pest megyei Monoron született 1856-ban, s szülei munkahelyváltoztatása miatt iskoláit Pécsett végezte, majd jogi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. 1880-ban itt avatták jogi doktorrá, s első munkahelye a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara lett. 1890-ben a már Miskolcon újságírói tevékenységéről és tudományos ambícióiról egyaránt jól ismert fiatalembert Baross Gábor hívta maga mellé minisztériumi munkára. Szentpáli Istvánt jól ismerte, s minisztériumi alkalmazottként is ápolta a kapcsolatot vele. 1891- ben a Budapesti Kereskedelmi Múzeum igazgatójává nevezték ki. (Életének további éveiről nincsenek ismereteink.)99 100 Kovács Gyula már Budapesten jelentette meg „A borsod-miskolczi háziiparegyesület tíz évi története” c. munkáját, de 1898-ban elkészítette „A magyar háziipar törzskönyvé”-t. A kamara tisztelheti és ápolhatja emlékét azért is, mert a Borsodmegyei Lapoknak ő volt a megindítója. A Kereskedelmi és Iparkamara lapja 1881- 1907 között jelent meg, s mindmáig a várostörténet-írás szívesen használt közgazdasági forrásgyűjteménye.

99 Magyar Élet. 1940. december 20.

100 Szendrei J. 1911. V. k. 294-295.

164