A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A gyárak és nagyobb vállalatok, a város és a megye gazdasági helyzete, termelőképessége az 1945. évi iparstatisztika alapján

itt-tartózkodó közigazgatási (katonai) kontingensnek. A hírlapok és a sajtó a nemzeti bizottság, illetve a város új közigazgatási bizottsága, a közgyűlés hatáskörébe tartozott. (Az egy kádárüzem lefoglalása és visszaadása csak némi belemagyarázással fér a képbe, a stratégiai fontosságú üzemek sorába.)

Ami első rálátásra is feltűnő, hogy ipari üzemek, gépműhelyek, ipartelepek, jelentősebb fémfeldolgozással kapcsolatos műhelyek nem szerepelnek a listán. Egy-egy jelentésben feltűnik, hogy háborús kártérítés fejében dolgoztak üzemeink. Ezekről azonban a Kereskedelmi és Iparkamara irattárában éppúgy nem lelhetők fel dokumentumok, mint Miskolc város polgármesterének vagy Borsod vármegye alispánjának iratai között.

A gyárak és nagyobb vállalatok, a város és a megye gazdasági helyzete, termelőképessége az 1945. évi iparstatisztika alapján

Az 50.001/1945. Ip. M. sz. rendelet volt az első olyan miniszteri utasítás 1945 januárjában, amely teljes képet kívánt látni a megye ipari helyzetéről. Természetesen ezt megelőzően és ezt követően is számos utasítás látott napvilágot, és sokféle anyag gyűlt össze ennek eredményeként. Lista készült a lefoglalt miskolci üzemekről, a polgármester a nemzeti bizottságnak készített jelentést a városi ipar helyzetéről, a város újjáépítési bizottsága kárfelmérő listákat készített, 1945-től az üzemek újraindításával kapcsolatos adatszolgáltatások, de még iparelhelyezkedési térkép is született.84 Ezek a felmérések más-más szempontok alapján történtek, s más-más kört is érintettek. Ezért sokféle kimutatás összegezéséből lehet csak egy általános helyzetképet alkotni. Az 1945-ös ipartstatisztika is kiegészítésre szorul, de ennek elkésztése egy új, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területére vonatkozó ismeretek összegezése eredményeként lehetséges. A kötetben közölt adattár így is értelmezhető, s nagyon sok vonatkozásban új ismereteket szolgáltat. Az iparkataszter 15 csoport 146 alcsoportjába sorolta be az ipari tevékenység létező formáit. Mi ennek megfelelően értelmeztük és minősítettük az egyes üzemeket, műhelyeket, bányákat, s a rájuk vonatkozó adatokat. Ezen belül elkülöníthető volt Miskolc, mint a megyeszékhely a kamarai kerület többi járásaitól. A kataszter adatai az alábbi tanulságokkal szolgálnak.

I—II. A vas- és fémipar, a gépgyártás, közlekedési eszközök és a villamos- sági ipar területe: A felmérés Miskolcon 8, a megye területén 7 üzemről szolgáltat adatokat. A szó hagyományos értelmében gyár a Zsolcai kapui ipartelep vállalkozásainak többsége, így a Deichsel sodrony- és drótárugyár, a Hercz Jenő, Szilágyi és Diskant Gépgyár, Kun Lajos vas- és rézbútorgyára, a Demeter testvérek épület és lakatosáru üzeme. Ugyanezen az ipartelepen a gépjavító üzem hasonló, mint a villamos-műszaki vállalat. Munkáslétszá84 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a., 14450/1945., 15103/1945., 19792/1945.

144