A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

G. Jakó Mariann: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara működése és szervezeti felépítése megalakulásától 1948-ig

létrehozásában is. Évről évre nőtt azon ügyek száma, melyekben a döntéshozatal előtt a törvényhatóságok, iparhatóságok kötelesek voltak kikérni a kamarák véleményét (pl. tanonc ügyek, vámkedvezmények kérdése, vásárok rendje, ipari kihágások, ipari és kereskedelmi szakoktatás kérdései, ipart és kereskedelmet érintő szabályrendeletek stb.) valamint egyre nőtt a szerepvállalása az ipari és kereskedelmi szakoktatás terén is. Komoly munkát jelentett a mestervizsgák előkészítése és lebonyolítása a kis- és kézmüiparosok számára.

Az I. világháború alatt legfontosabb feladata a termelés folyamatosságának biztosítása volt a kerületben. Figyelemmel kísérte az ipari üzemek nyersanyag-beszerzési, szállítási problémáit, segítette a helyi iparos, kereskedő réteget állami megrendelésekhez, vagy új piacokhoz jutásban, fellépett az árdrágítás ellen.

1918 vége jelentős változást jelentett a kamara életében. 1918 vége és 1920 között megbénult a kamarai rendszer. A trianoni békeszerződésben megszabott országhatárokon belül a korábbi 20 helyett mindössze 7 iparkamarai kerületet lehetett kialakítani. Az új határok legsúlyosabban a miskolci kamara területét érintették, a legjelentősebb átszervezésekre itt került sor, a kamara jelentős területeitől, bevételi forrásaitól esett el. A kamara működésének újjászervezése, a teljesen megváltozott hazai, külföldi viszonyokhoz történő alkalmazkodás jelentette a legfontosabb feladatot a világháború után. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának komoly nehézségekkel kellett szembenéznie ezekben az években: a kamarai bevételek fontos forrásait elvesztette (pl.: Gömör), a kamarai ingatlant hitelek terhelték, a nyugdíjalapot hadikölcsönbe fektették, ami elveszett, néhány évig a jegyzőkönyveit sem tudta nyomtatásban megjelentetni pénz hiányában. A bethleni konszolidáció részeként 1920-as évek második felében stabilizálódott a kamara helyzete is. Az új körülmények új feladatokat jelentettek a kamara számára. A vámpolitikai önállóság, a pénz inflációja, a nyersanyaghiány, az egyre szövevényesebbé váló iparjogi problémák, a fokozódó törvény- és rendeletalkotás, a növekvő külkereskedelmi tevékenység egy megnövekedett személyi állományt is megkívánt.

1926-ban tartják meg az 1923-ban esedékes kamrai választásokat és az új tisztikar irányításával elkészült a miskolci kamara új szervezeti és ügyrendi szabályzata 1927-ben. A Neuman Adolf kamarai elnök és Wittich Andor főtitkár nevével fémjelzett dokumentumot 1927. december 16-án hagyta jóvá a minisztérium és az 1934. évi XX. te. megszületéséig e szerint működött a kamara.

Az új ügyrend alapján továbbra is a két főosztály, a kereskedők és az iparosok osztálya képezi a kamara gerincét. Ezek választott elnökei a kamara alelnöki tisztét töltik be öt éven keresztül. Továbbra is a legfontosabb fórum az elnök által vezetett teljes ülés volt, melyet havonta egyszer hívtak össze és részt vettek rajta a kamara bel-, kül- és levelezőtagjai is. A következő szintet

11