A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 125 éve (Miskolc, 2004)

Dobrossy István: Az ipar és kereskedelem állapota, újjászerveződése a Kamara Borsod megyei területén (járásaiban) és a megyeszékhelyen 1944-1946 között - A Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata az ipartestületekkel

Járási ipartestületek és a Kamara kapcsolata; a kézmüiparosok statisztikája 1945-ben

A Magyar Újjáépítési Minisztérium Közmunka Hivatala 1946 augusztusában a kisipar helyzetéről kért áttekintést a Kereskedelmi és Iparkamarától. Az adatszolgáltatás célja a munkanélküliség kezelése volt, tehát elsődlegesen arra irányult a vizsgálat, hogy milyen iparágakban mutatkozik munkaerő-hiány, s mellyek azok, amelyek képviselői nem tudnak elhelyezkedni.39 A kamarai kerületbe tartozott 20 járás, de ebből mai Borsod megye területén csak 7, jelesül a miskolci, az edelényi, a mezőcsáti, a mezőkövesdi, a mezőkeresztesi, a putnoki és a sajószentpéteri járás, valamint Miskolc a város ipartestülete. A jelentés statisztikai adatokat nem tartalmaz, de nagyon jól egészíti ki az ipartestületek 1945. januári helyzetjelentését. A jelentést elrendelő alapdokumentum az 50.001/1945. Ip. M. Sz. leirat volt, amelynek gyáripari részét e kiadvány adattára tartalmazza. A testületek jelentésének kérdéseit - összhangban a miniszteri leirattal - a Kamara fogalmazta meg, s 100/1945. szám alatt kért válaszokat 19 kérdésre. 1945. január 10-én az alábbi tájékoztatást kapták az ipar- és kereskedelmi testületek: a Kamara - Miskolc város december 4-én befejezett ostroma óta - folyamatosan ismét dolgozik. A postaforgalom helyreállítása óta mindenki számára teljes apparátusával rendelkezésére áll. A kereskedelmi és közlekedési, valamint az iparügyi miniszter az adott kamarai kerület ipari és kereskedelmi állapotáról összegező jelentést kért, ezért a Kamara - saját adattára számára is - a következő kérdésekre kíván választ kapni:

1. A testület helyzetében a háború kapcsán milyen megszakítás volt, s ez mennyi ideig tartott?

2. A testület vezetősége helyén maradt-e, s jelenleg, név szerint kik alkotják a vezetőséget?

3. Mi az oka, ha a vezetőség valamelyik tagja hiányzik?

4-5-Ó-7. A testület vagyonát érte-e kár, irattára sérült-e, van-e pénzkészlete, s bevétele?

8. A tanonciskola, vagy képzés beindult-e?

9. A műhely, annak berendezése és szerszámkészlete milyen állapotban van? 10-11. Van-e árukészlet, milyen az anyag-ellátás és áru utánpótlás?

12. Szakmánként milyen az ipari termelés?

13. Megindult-e a kereskedelmi forgalom, mi jellemzi a fogyasztást?

14. Vannak (maradtak)-e ipari nyersanyagkészletek?

15-16-17. Mik a fogyasztás jellemzői, a kereslet mi iránt a legnagyobb, milyen az árpolitika, a legutóbb megállapított hatósági árak mutatnak-e változást?

39 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 12.392/1946.

108