Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

napvilágra került egy XVI. századi szemes kályha maradványa, több örlőkő és kerámia, valamint török aranypénz.

91 7. EGER püspöki székesegyházának védelmére a XIII. század második felében épült vár (l.sz.kép). 1500 körül az erősség két részre tagolódott: a székesegyház bejáratát és nagyobb részét, a püspöki palotát és más épületeket magába foglaló - későbbi belső várral azonos - részt kerek és négyszögletes tornyok erősítették, kijárata déli irányban nyílt, félkörös kapun át.

92 1541-ben Perényi Péter fegyverrel szerezte meg a várat. Várnagya, Varkoch Tamás részben lebontatta a vár belsejében álló székesegyházat. Szentélyét szabálytalan nyolcszög alaprajzú bástyává alakíttatta, és a hozzá kapcsolt fallal belső és külső várra osztotta Egert. E fal előtt sáncot ástak, és a kitermelt föld egy részéből a Szentély-bástyában ágyúállást létesítettek.

93 A belső vár keleti falán nyílt a Setét-kapu, amit csapóráccsal zárhattak el.

94 A keleti és az északi várfalak csatlakozásánál, ugyanebben az időszakban, Alessandro Vedani épített négyszögletű bástyát, valószínűleg két szinten elhelyezett ágyúkamrákkal.

95 Az északi várfal előtt falszoros húzódott, ennek nyugati végén négyzetes alaprajzú, középkori torony állt. 1542 után ehhez kis bástyát toldottak, ez volt a Tömlöc-bástya 96 Előtte palánkkal és földsánccal övezett védőmű létesült, a Földbástya. A további építkezések a déli várfalhoz kapcsolódtak. A székesegyház köveiből megkétszerezték a fal vastagságát, lőkamrákat és lőréseket alakítottak ki. Elfalazták a középkori eredetű kaputornyot, majd ettől nyugatabbra nyitottak új kaput. Védelemre ötszög alaprajzú, két szintes bástyát építettek, előtte farkasveremmel, amelyen felvonóhíd ívelt át.

97 E bástya építésekor is felhasználták a székesegyház köveit. Az építkezések harmadik helyszíne a külső vár volt, ahol kaputornyot emeltek, és megkísérelték tornyokkal védelmezni a dombvonulat lábához befutó falszögleteket.

98 Az építkezések révén három irányban is hatékonyabb lett a vár védelme. Nem így a nyugati felé, a külső vár pedig szinte védhetetlen maradt az Almagyar-hegy irányából. Az építkezések következő szakasza Dobó Istvánnak, I. Ferdinánd várnagyának a nevéhez fűződik. Ő 1549-1552 között a később róla elnevezett, ötszög alaprajzú, valószínűleg több szintes, óolasz rendszerű bástyával egészítette ki a nyugati fal déli szögletét.

99 Az 1552. évi ostrom folyamán a török hadvezetés alábecsülte Eger védelmi képességét, és elmulasztotta kihasználni a dombok közelségét.

100 Tüzérsége így is helyenként szinte földig rombolta a vár falait. 1553ban az új várkapitány, Bornemissza Gergely, szabálytalan alaprajzú, ötszögletű, kétszintes bástyával erősítette meg az egyik ilyen, tönkrelőtt helyet: a belső vár délkeleti szögletét.

101 Építkezéseinél ő is felhasználta a székesegyház köveit. A várkapitány még egy bástyát építtetett, valahol a külső várban.

102 A következő évtizedek építkezésein meghatározó szerepet vállaltak az itáliai és más külföldi építőmesterek.

103 1553-1556 között építették fel a Zárkándy-bástyát, a belső vár északkeleti szegleténél, a külső várfal csatlakozásánál.

104 Újjáépült a Földbástya is, 1562-ben.

105 Megújították a belső vár keleti falát, megerősítették a Setét-kaput, és a belső vártól alagút szerű folyosót építettek a kapuig.

106 Eger védelme a dombok irányából, tehát kelet felől igényelt további erősítést. Lebontották a Szentélybástyát, újjáépítették a belső vár keleti falát. A Setét-kaput felvonóhidas hármas nyílású - kocsi és két gyalogkapu -, boltozott kapuvá alakították. Részben a kapuból nyíló, kétszintes, földtöltéssel fedett kaszárnya termet (caserma) létesítettek.

107 A belső vár keleti falának mind az északi, mind a déli szegletén fülesbástyákat építettek. 1572-re készült el befejezett formájában a délkeleti fülesbástya északi része. Két szintes, szintenként két lőkamrás bástya lett, amely észak felé védte a Setét-kaput, összehangoltan az ugyancsak később megépült másik fülesbástyával. Kelet felé, földtöltésre emelet ágyúállásaiból, az Almagyar-domb ellen védhette a külső várat.

108 A keleti fal északi végének védelme céljából - a Zárkándy-bástyához kapcsolódva - újabb fülesbástya épült, az 1570-es évek folyamán. E bástya egyik feladata a Setét-kapu védelme, másik, sokkal fontosabb szerepe a Királyszéke magaslat semlegesítése volt.

109 Mindkét fülesbástya alatt aknafigyelő folyosókat létesítettek, amelyekben lehetőség nyílt a védők gyors átcsoportosítására is. A fülesbástyákon rejtekajtót képeztek ki a külső vár felé, amelyeken egy ember fért ki. Vasajtókkal lehetett lezárni, de be is lehetett falazni ezeket. Részben ugyancsak a délkeleti szöglet védelmét fokozták azáltal, hogy a belső várban 1542 után emelt ágyúállást palánkkal vették körül. Ez lett a Szép-bástya.

110 Kiépült a Földbástya is. Alsó, egyetlen megmaradt szintjén három, dongaboltozatos helyiség volt, ahonnan lépcső vezetett a Tömlöc-bástyához. A Földbástya előtt félkörös, palánkkal erősített földsáncot emeltek, a lőrések fedezésére, mint a fülesbástyáknál.

111 Végleges formájában óolasz rendszerű, ötszögletes, két ágyúteremmel épült védőmű lett a Tömlöc-bástya.

112 (Vö. l.sz. kép, fent.) A külső vár északkeleti és délkeleti szögletére is bástyákat építettek. Itt, ahol a dombok a falak fölé magasodtak, földsánc mellvédekre is lett volna szükség. Ilyenek azonban nem létesültek.

113 A kedvezőtlen földrajzi fekvésből és a technikai hiányosságokból adódó nehézségeket súlyosbította a pénzzavar, aminek következtében a katonák egy része az 1570-es évek végétől szétszéledt, más része lázadozott,

114 sőt, a vár elhagyásával fenyegetőzött.

115