Marosi Endre: XVI. századi váraink 1521-1606 (Budapest - Miskolc, 1991)

II. Fejezet. Régészetileg kutatott váraink jegyzéke

A csak részben kiépült, gyengén felszerelt egri várat őrsége nem tudta megvédeni 1596-ban, a jól vezetett szultáni haddal szemben.

116 (17.sz.kép) Eger körül vilajetet szerveztek, és a vár csak 1687-ben szabadult fel a török megszállás alól. Ezután lebontották a külső várat. Ennek ellenére Eger még szerepelt a Rákóczi-szabadságharc hadtörténetében. Később, 1783-ban ismét egyházi tulajdonba került. A várat már a XIX. században tatarozták. Első részégeti kutatása 1862-ben kezdődött. Nagyszabású feltárásra került sor 1925-1933 között. 1957-től folyamtosan tárják fel és állítják helyre.

117 8. EGERVÁR bonyolult építéstörténetének komplex kutatások alapján lényegében már régebben tisztázták.

118 Árpád-kori vár helyén épült a XV. századi erődítés, amelyet 1539-1541 között Nádasdy Ferenc irányításával átépítettek.

119 Szabálytalan négyszög alaprajzú, négy saroktornyos várat alakítottak ki, amelynek tornyai az óolasz bástyákra emlékeztető alaprajzúak.

120 Az ingoványos talajon cölöp alapozásra emelték a falakat.

121 A tornyok alsó szintjén ágyú lőkamrákat alakítottak ki. Dél felől mintegy 3 méter széles cölöpfal előmű létesült, kb. 16 méterrel a várfal előtt.

122 1557-ben már készen állt a belső vár emelete is. 1600, Kanizsa eleste után Egervár szerepe megnövekedett. Többszörösen - de nem lényeges változtatásokkal - átépítették. Északi szárnyát a XVIII. század első harmadában lebontották, a déli és nyugati homlokzatok elé árkádos folyosókat építettek.

123 1960-ban megelőző részégeti kutatást, 1961-65 között műemléki helyreállítást,

124 1967-ben leletmentő ásatást, 1973-ban és 1976-ban kisebb feltárást folytattak.

125 (Vö.: 3.kép lent.) 9. ÉRD területén, a ófalu nevű településrészen, a Belgrád-Buda hadiút indokolta palánkvár építését. I. Szulejmán ezzel a feladattal Hamza simontornyai béget bízta meg. Ez a palánk, nem sokkal építését követően, elpusztult. Egyik sarkát Fehér Géza tárta fel 1962-63-ban.

126 A XVII. században új, nagyobb kiterjedésű palánkot építettek, benne 1660-1663 között emelték a ma is látható minaret, és a csak ásatásokból ismert dzsámit.

127 10. ESZTERGOM a legrégibb, már a X. század végén erődített helyeink közé tartozik. Fellegvára magas, meredek dombon épült, szabálytalan alaprajzzal. Központja a III. Béla által építtetett, ötszögletű lakótorony volt. Érseki székesegyházán és többször bővített palotáin kívül katonailag is erősítették, utoljára a XVI. század folyamán. Ekkor épült a délkeleti bejárat védelmére a rondellával kiegészített kaputorony.

128 A vár területe 2,8 hektárra becsülhető, és legnagyobb erődítéseink közé sorolható.

129 Védelméhez a természet is hozzájárult: nyugat, észak és kelet felől meredek, lényegében támadhatatlan hegyoldal védelmezte. A vártól délnyugatra, a Dunáig terjedt a Víziváros, amit tornyokkal és talán bástyákkal erősített fal övezett. Ezt az 5,9 hektárnyi területet külső várként is használták. Távolabbra a vártól, délkeleti irányban fejlődött a királyi-káptalani város, amit tornyos védőfal övezett. Ez a 32 hektárnyi erődítés nem volt alkalmas önálló védelemre.

130 A XVI. századra erősen elavult vár helyzetét bizonyos természeti körülmények súlyosbították. A fellegvár nem rendelkezett kielégítő vízforrással. A Víziváros északi felén létesített - békeidőben sokok által megcsodált - vízkiemelő szerkezet könnyen támadhatónak bizonyult, hiszen csak egy torony védte. Ugyanezen a részen nyüt az egyetlen kapu, amely összekötötte a Vízivárost a fellegvárral. Ostrom esetén tehát kulcsfontosságú lehetett a Víziváros birtoklása. További súlyos veszélyt jelentett a vártól délkeletre emelkedő Szent Tamás hegy, amely a XVI. században meghaladta a fellegvár magasságát, és lőtávolságon belül volt. Esztergom - heves védelem ellenére - I. Szulejmán hadainak kezére került 1543-ban.

131 A török végvár erősítésére többször is sor került. 1572. május 7-én kapott utasítást a budai pasa, hogy hét szandzsákból - így a hercegovinaiból is - ácsokat, kőműveseket rendeljen a vár, továbbá Székesfehérvár és Szigetvár kijavítására. 1582-ben hasonló céllal vetettek ki "javítási pénzt'' a budai vilajet adózóira.

132 Palánkkal erősítették meg a Szent Tamás hegyet. Toronnyal, rondellával erősítették a fellegvárat és a Vízivárost. A Duna balpartján 1546-49 között felépítették Párkány palánkvárat (ma Sturovo).

133 Ezek az építkezések sem álltak a kor hadmérnöki színvonalán, ezért a vár 1595-ben a szövetséges ostromlók kezére került, 1605-ben azonban az oszmánok visszafoglalták.

134 Esztergom fénykora a XII-XV. századra esik. Ezért az 1934-38., 1962., majd az 1964-69 közötti régészeti feltárások középpontjában az Árpád-kori palota és környékének kutatása állt.

135 1970-től kezdődően azonban jelentős törökkori ásatásokat végeztek. A fellegvár kapujától keletre és délkeletre feltárták a körülfalazott száraz árok egy részét, fedett úttal, az ezt biztosító föld védőművekkel.

136 A Víziváros déli kapuját védő un. Budai-rondella ágyúkamrájának és kazamatájának feltárásakor, 1971-ben kutatták a déli falcsatlakozást erősítő török őrtornyot is, amely tömör kőépületnek bizonyult.

137 Ezt a rondellát I. Szulejmán rendeletére építették, az 1543-ban szétrombolt Szt. Adalbert székesegyház köveiből, míg az őrtornyot Árpád-kori részletekből alakították ki.

138