Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
hatalmasabb főura. Siklós, Terebes, Debrő mellett Ónod várában is építkezésbe kezdett. Erről 1520-ig számos feljegyzés maradt fent. Erre az időre esik Ónod reneszánsz palotává történő kiépítése. 797 Ebben az időszakban a várat - Diósgyőrhöz hasonlóan - védett főúri lakóhelyként és birtokközpontként egyaránt használták. VÁRAK BORSOD VÁRMEGYÉBEN A TÖRÖK KORTÓL A KURUC KORIG (XVI-XVIII. század) A mohácsi csatavesztés után tizenöt esztendővel, 1541. augusztus 29-én a törökök elfoglalták Budát, a magyar királyság székhelyét, az ország központját. Buda elfoglalásával hosszú időre három részre szakadt az ország. Szapolyai János fiáé János Zsigmondé lett Erdély és a keleti részek, az északnyugati peremvidék és a Dunántúl egy része a Habsburgok kezén maradt, és e kettő közé beékelődve alakult ki a törökök hódoltsági területe. Az ország felbomlott, és mint szuverén hatalom nem létezett. 798 Nem kellett sokáig várniuk a Borsod megyeieknek sem arra, hogy megismerkedjenek a törökökkel. Mohamed budai basa, miután két évig hiába nógatta Borsod vármegye népét, de különösen a miskolciakat, hogy fizessenek neki adót, 1544 augusztusában nyolcezer fős seregével felégette Miskolcot és még negyvenöt helységet. Később a füleki bég tört rá a megyére, rabolva és pusztítva a falvakat, de fosztogatta a környéket a várak rosszul fizetett magyar őrsége is. 799 Nem állandó jelleggel, de kialakult a hódoltság határa, amely mentén portyáztak és raboltak a törökök. Ez az adriai tengerparttól félkörívben húzódott Borsod-Szabolcs megyéig. A rablóportyák azonban északon nem egyszer még az északi országhatár mentén lévő megyéket is érintették. 800 Ennek a végvárrendszernek az északkelet-magyarországi vonala éppen Borsod vármegye délnyugati felén át húzódott. Eger eleste (1596) után a törökök elfoglalták Sirokot, Szarvaskőt és Cserépvárat, és ezzel kialakították a hódoltsági terület északkeleti határát; lezárták az utat Felső-Magyarország és az Alföld között. Elvágták a Poroszló-tiszafüredi réven átvezető átjárót is, amely a legrövidebb összeköttetést biztosította Erdély, illetve Pozsony és Bécs között. Cserépvár olyannyira Eger elővárának számított, hogy szinte pontosan a hódoltság határán állt őrt.S°l E „török határvárakkar szemben alakult ki a magyar (az Ónod-Diósgyőr-Szendrő-Putnok) végvári vonal. A két várvonal között, sőt azokon túl is, zajlottak mindkét fél portyái. Az eseményeket lépésről lépésre nyomon követni még vázlatosan sem lehet, hiszen ahhoz minden várról külön könyvet kellene írni. A korábbi századokból Borsodban öt vár érte meg a török időket: Diósgyőr, Cserép, Dédes, Ónod és Szendrő. Dédes az első, amelyik végleg elpusztul. A többi négy megéri a XVII. sőt a XVIII. századot is. Amikor 1567. április elején Hasszán temesvári bas nagy sereggel Dédest ostromolni kezdte, a vár védői látván, hogy azt tartani nem tudják, elhagyták azt, és a törökökre robbantották. Ettől fogva Dédes „rombadőlt várként" szerepel. 802 Cserépvár végig fennmarad, hol mint magyar, hol mint török vár. Mint azt már korábban emh'tettem, része volt a török végvári rendszernek. A várat a XVIII. század elején kezdték el bontani, amikor a L' Huilher család tulajdonába jutva, kőanyagából kastélyt építettek. Vályi András 1796-ban a várat már romként írja le. 803 Ónod szerepe 1526 után az egyre fokozódó török veszély miatt megváltozott. Ma látható sarokbástyás körítőfala már az akkori új haditechnikai követelményeknek megfelelően készült. 1570-ben került napirendre ónod megerősítése, amiről egy Nicolo Angelini által készített átalakítási tervrajzból értesülünk. 804 A terv egy szabályos, ötszögű, fülesbástyákkal erődített külső védőművet ábrázol, amely talán éppen a nagyszabású megoldás miatt nem valósulhatott meg, holott a vár a század végére igencsak rossz állapotba kerülhetett. 1592-ben Ernő főherceg utasította a szepesi kamarát, hogy Ónod várát vizsgáltassa meg, és becsültesse fel a helyreállítás költségét. A vár állapota ekkor már nem lehetett közömbös, hiszen a Szolnok felől fenyegető török portyákkal szemben Ónod és Diósgyőr védték Borsod vármegyét. Eger eleste után pedig Ónod végérvényesen végvárrá lett, egészen a török idők elmúltáig. 1600-ban az országgyűlés kimondta, hogy 797 Détshy M. 1975.193. 798 Szántó 1.1985.11. 799 Borovszky S. 1909. 84-87. 800 Szántó 1.1980. 20. 801 Sugár 1.1985. 295-230. 802 Borovszky S. 1909. 347-348. 803 Mizser L. 1979. 37 - 40. 804 Csorba Cs. 1980. 73-74. (alaprajz: 74.). A várra vonatkozó további adatokat lásd Csorba Cs. itt idézett munkájában.
