Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
Egerhez ért (Rozgonyi), hogy mielőbb lerontsa azt a két várat, melyet a csehek a közelmúltban emeltek a hegyekben, még mielőtt lőszerrel és katonával megerősítenék. Csak az imént adtak nevet is nekik; az egyiket Galgócnak, a másikat meg Vadnának nevezték. Rozgonyi Sebestyén először a meredek hegyen fekvő Vadnára támadt, melyet még be sem fejeztek. Serege egyik részét a mezőn hátrahagyta, hogy megakadályozza az őrhelyeikről egybesiető csehek gyülekezését. Első támadása a csehek mindkét vezérét érte, kik a váron kívül telepedtek le. Kitört a zűrzavar. Valgata nem kis csapattal Vadnára sietett, hogy megvédje a magyarok támadásától. Midőn azonban a bástyáról letekintve látta, mekkora erővel ostromolja Rozgonyi, belátta, hogy meg nem védheti; nyomban bátorságát vesztve a vár túlsó oldaláról leugrott és Galgócra menekült." 788 „Rozgonyi nagy buzgalommal fogott hozzá Vadna ostromához, s három óra alatt elfoglalta a hegyen épült várat; az ellenségből mindössze heten estek el; a többit fogolyként a királyhoz küldte. Majd ugyanily dühvel Galgóchoz sietett, hová csak az imént menekült Komorovszki és Valgata. Megzavarta őket Vadna eleste; a galgóci őrség is kétségbeesett; az ellenséget be sem várva elfutottak, hogy Rimaszécsre húzódjanak ..," „Pata elfoglalása után Mátyás ostrom alá vette és könnyen elfoglalta Sajónémeti és Sajó várakat, melyeket Felső-Magyarországon még régen építettek." 789 Bár Bonfini nem írja, de a történeti irodalom úgy tudja, hogy Velezd (Sajóvelezd) vára is a csehek birtokában volt. 790 Három várat Bonfini említ elsőként (de egyben utolsóként is), Sajónémetit - amelyet úgy emh't, hogy „azt már régen építették", - valamint Galgócot és Vadnát, amelyeket „nemrégiben a csehek építettek". Sajónémeti várának alaprajzát nézve feltűnik, hogy a felső, nagyobb földbástyával megerősített motte típusú vár alatt egy kisebb, erősen romlott állapotú váracska van. A két vár elhelyezkedése és mérete, valamint Bonfini megjegyzése felvetette azt a gondolatot, hogy nem egy időben épültek, hanem egymást követve; egy kezdetlegesebb típust egy fejlettebb váltott fel. Elképzelhető, hogy a kis motte igen korán, talán már a tatárjárás előtt épült. Később épülhetett a második, a nagyobb motte. Időközben lent, a Várhegy alatti Palotakertben felépítettek egy kastélyt, 79 ! azonban a háborús időkben a jól védhető Óvár at újították fel, és használták védelemre. Hasonlóságot találunk a sajónémeti felső vár és a csehek által épített Vadna és Galgóc között. Hasonló a méretük, kicsi a központi platójuk. Mindhármat jó tartású árok veszi körbe, illetve a tereptől függően félkörbe, Sajónémeti váránál jól látszik az oldalazásra alkalmas földbástya; Vadnánál és a galgóci várnál pedig az árok külső peremén - ott, ahol a sáncoknak kellett lenniök -, olyan alaprajzi maradványokat tudtunk rögzíteni, amelyek arra utalnak, hogy magában a külső sáncban is elhelyeztek védekező fegyvereket (ágyúkat?). A védők tehát már az árok külső szélén védekeztek úgy, hogy az oda elhelyezett tűzfegyverrel verték vissza a nyílt terepen áthaladó ostromlók rohamát, megakadályozva azt, hogy azok elérjék a vár sáncait. A fegyverek kezelőit a sánc és amögötti árok védte. Ezért volt fontos Rozgonyi számára, hogy még azelőtt érjen Vadnára, mielőtt azt lőszerrel ellátják. Ezeknek a váraknak a szerepe nem tisztázott. A hasonló méretű és formájú korai feudális váraknál érthető, hogy egy család - és legfeljebb annak szűkebb kísérete - számára nyújtottak menedéket. Sajónémeti, Galgóc és Vadna nem mások, mint jól védhető helyekre telepített ágyúállások(?), néhány tűzfegyver számára. Ha a méreteket tekintjük, csak igen korlátozott létszámot fogadhattak be. Csorbakővár 1541-ben került Bebek Imre egykori fehérvári prépost birtokába. 7 ^ A rosszul védhető, félreeső kicsiny vár sohasem volt a Bebek család központja. A várat csak vázlatosan tudtuk felmérni, az áttekinthetetlen bozót és törmelékkúpok miatt. Diósgyőr Mátyás idejében királynéi vár. A pompaszerető király sokszor tartózkodik Diósgyőrben. 793 A külső várfalöv átépítése, a kváderburkolatos ikertornyos külső fal kiépítése és a Mátyás címer mind Mátyás uralkodásának az idejére keltezhetők. 794 Cserépvárat 1453-ban berzeviczi Pohárnok István kezén találjuk, aki felesben bírja azt a Rozgonyiakkal. Halálával 1462 után a vár végleg a Rozgonyiak kezére kerül. 79 ^ Dédes 1438-ban került a Pálócziak birtokába, akik a várat Mátyás ideje alatt is birtokolják. 796 Ónod, a Czudar család magvaszakadtával, 1470-ben kölcsönös örökösödési szerződés alapján a Rozgonyiaké lett. 1516-ban a vár és tartozékai Perényi Imre nádor birtokában vannak. Ő ekkor az ország egyik leg788 A vár északi oldala olyan meredek, hogy ott valóban lehetséges volt a menekülés. 789 Bonfini 1959.101 -103., 110. Sajó várát ezideig még nem sikerült azonosítani. 790 Reiszig E. 488. 791 Dobosy L. 1975. 41-42. 792 Leszih A. 1941.52-53. 793 Szendrei J. 1927. 28 - 40. 794 Sz. Czeglédy 1.1966.106. 795 796 Mizser L. 1979. 36. Csánki D. 1890. 164.
