Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
való megépítését, és vagy maga, vagy kíséretének tagjai határozták meg a méreteknek azt a nagyságát, amely - eddigi tapasztalataim szerint - Magyarországon a már említett verpeléti Földvár kivételével ismeretlen. A tatárok visszajövetelétől való félelem lassan elmúlt. Halomvárat és Leányvárat úgy hagyták el, hogy véglegesen talán be sem fejezték azokat. ANJOUK KORA (XIV. század) A XIII-XIV. század fordulójára kialakultak azok a tartományúri territóriumok, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tették az ország központi kormányzását. A szakirodalom által ismertetett tizenegy oligarcha közül ketten, az Aba nembéli Amadék Abaújban és Petenye fia Péter Zemplénben, megyénk közvetlen szomszédságában voltak birtokosok, Ákos nembéli István pedig Borsod területén volt tartományúr.769 Ezeknek a territóriumoknak a kezdeti csírái már az ősi nemzetségi birtokok felosztásakor megjelentek (XI-XII. századok), más részük a III. Béla-II. András korabeli, részben bevándorolt arisztokrácia birtoka volt, de például Petenye fia Péter csak a XIII. század második felében lépett arra az útra, amely a tartományúri hatalomhoz vezetett. A territóriumok kialakulásának döntő szakasza a XIII. század második felére esik.770 A korábban keletkezett korai feudális várak sorsát nemcsak a tatárjárás pusztítása, hanem a nagybirtokos oligarchák kiteljesedése is megpecsételte. 77 ! A magánbirtokokkal kapcsolatos oklevelek ekkor kezdenek számottevően elterjedni; így azok a korábban létezett, de ekkorra már érdektelen várakra vonatkozóan információt nem tartalmaznak. 1307. október 10-én a rákosi gyűlés Károlyt ismerte el királynak. Ezen a későbbi lázadók közül Aba Amadé és Ákos nembéü István még ott voltak. A viszony azonban az oligarchák és a királyok között egyre romlott, majd a Károly által Csák Máté ellen, 1311 őszén vezetett hadjáratok elindították a királynak a tartományurak elleni küzdelmét. Az oligarchákat Károly, maradékaikat Nagy Lajos, az uralkodásukat jelentő, mintegy nyolcvan év alatt, leverték. 7 ^ Nézzük, mely várak szerepeltek Borsod vármegyében ez idő alatt, mit tudunk róluk, s milyen szerepük lehetett az ország társadalmi fejlődésének folyamatában. A század első feléből több olyan okleveles adatot ismerünk, amely Borsod megyei várakról szól. Ezek az adatok Diósgyőrre, Éleskőre és a tatárjárás után épült, biztosan keltezhető Dédesre vonatkoznak. A Borsod megye XIII. század végi birtokviszonyait feltüntető térképen Diósgyőr és Dédeskő várait az Ákos nem nagy kiterjedésű birtokán, Éleskőt pedig a Miskolc nem birtokán találjuk. 773 Éleskő várának a szilvásváradi Gerennavárral feltételezett kapcsolatát már korábban említettem. A Miskolc nembéli Panyit bánnak tulajdonított várhoz tartozó birtokról két ízben értesülünk az oklevelekből; 1312-ben, amikor a tartozékát képező Miskolcot Károly átadta a Szécsieknek, majd 1365-ben, mikor Nagy Lajos, megszerezve az éleskői uralmat, azt Diósgyőrhöz csatolta. Éleskőről később semmit sem hallunk. 774 Esetében egy ősi nemzetség birtoka szállt a királyra, az azon lévő várral együtt. A vár felmért alaprajza összhangban van az előbb ismertetett adatokkal; arra enged következtetni, hogy a kicsi, sziklacsúcsra épült, nem bővíthető vár valóban nem lehetett hosszú életű. Dédeskő vára már jobb helyre települt. A jól védhető, meredek oldalú szikla, felső platójának mérete lehetővé tették a későbbiekben a vár bővítését, így az a XIV. század folyamán végig szerepel. 1316-ban Ákos nembéli István fiai Csák Máté oldalára álltak, ezért Károly a várat elfoglalta, majd az 1325-ben újjáépített várba saját várnagyait ültette. A diósgyőri várdombon épült első várról, amelyet Anonymus is említ, már volt szó. A hely neve az oklevelekben a XIII. század közepétől kezd előfordulni. 1316-ban és 1319-ben Diósgyőr vára Újvár néven szerepel. Ezt megelőzően a XIII-XIV. század fordulóján mint „győri udvarház" fordul elő az oklevelekben. 1304-ben itt tartották a nádor fiának esküvőjét a bajor herceg lányával. 1311-ben ebben az udvarházban lakott István nádor népes családjával. 1973-ban a vártól 1350 méterre, a Felsőgyőr-Majládnak nevezett területen, az egykori gótikus pálos kolostor alapfalai alatt, feltártak egy olyan, védelemre is alkalmas épületet, amely nem lehetett a kolostor korábbi periódusának maradványa. A feltáró régész arra a következtetésre jutott, hogy a korai nemzetségi udvarház a feltárt építménnyel azonos. Innen költöztek át a XIV. század elején az Ákos nembéliek a vár769 Kristó Gy. 1979.143. 770 Kristó Gy. 1979.148. 771 Miklós Zs. 1982. 80-81. 772 Kristó Gy. 1979. 205 - 210. 773 Györffy Gy. 1966. 745. 774 Fügedi E. 1977. 130.
