Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
kerítve7l5 Nem zárhatjuk ki, azt a feltételezést (a váraljai körtemplom - léleklyuktetői vár párhuzama alapján), hogy a szalonnai pártázatos udvarháznak is lehetett előzménye. Végül megemlítem, hogy a bükkábrányi vár, amelyet egy korábbi tanulmányomban korai várnak minősítettem,716 szintén az Örsúr nembéliek birtokának a területén található. A helység első említését 1221-ből ismerj ük.717 Hasonló folyamatot sejthetünk a Borstól származó Miskolc nem esetében is. Arló a Miskolc nembéli Tamás és Péter öröklött birtoka volt 1268-ban;7l8 Éleskővár, a körülötte kialakult birtokkal a Miskolc nembéli Panyit báné 1312 előtt;7i9 Ivánka (Sajóivánka) 1237-ben a Miskolc nembéli Bors ispán birtoka 720 Az Ákos nembéliek XIII. században meglévő birtokán fekszik az oklevelekben 1304-ben megjelenő Diósgyőr,721 ugyanígy a Korcsolyás-vár, amely Szentpéternek (Sajószentpéter) mint jelentős helynek lehetett a korai vára, mivel e település vására már 1293-ban kihirdetések színhelye; 722 végül a mai Miskolc határában lévő Várdombot említem, közvetlenül Zsolca (Felsőzsolca) mellett, amely falu 1281-ben szintén az Ákosok birtokában van.723 Az előbbiekben nem rajzolódik ki az a határozott kép, mint az Örsúr nem esetében. Csak sejthetjük, hogy az egyes várak tulajdonosaiban a prédiumokon gazdálkodó, az ősi nemzetségekből származó középbirtokosokat kereshetjük, akik régi jogon birtokolhatták földjeiket. Egyik-másik, mint Panyit bán, nagyobb hatalomra és birtokra is szert tehetett, de túlnyomó részüket a változó gazdasági és társadalmi szerkezet, a kialakuló nagybirtok lassan elnyelte, még azt az időszakot megelőzően, mielőtt váraik az oklevelekben megjelenhettek volna. Uppony két váráról - amelyeknek típusa teljesen azonos a Latorváréval és a kácsi váréval - szintén semmit sem tudunk. A helységet először 1335-ben említik azzal, hogy papja nem fizet pápai tizedet. 7 ^ Borsodivánka érdekes kettős mottéjáról sincs közvetlen adatunk, csak annyi, hogy a helység már 1222ben fennállt. 725 Mercsét 1330-ban azon birtokok között sorolják fel, melyeket Cletus egri püspök a bélháromkúti apátságnak adott726 A várnak ekkor már nem lehetett jelentősége, hiszen akkor valószínűleg említették volna. Amennyiben a mercsei várat az apátok 1330 után építették volna, akkor annak valamilyen formában nyoma lenne. Azt, hogy ez a birtok mikor lett az egri püspökségé, nem tudjuk, de bizonyos, hogy nem az „ősfoglalás" jogán. Nem gondolhatunk másra, mint arra, hogy a mercsei várat még azelőtt építették, mielőtt a terület az egri püspök birtokába jutott. Hasonló a helyzet a kisgyőri Majorvárral is. Telepítése bizonyossá teszi, hogy nem a tatárjárást követő, „passzív védelmet" nyújtó várak sorába tartozik, hanem a község közvetlen közelében, afelett relatíve kis magasságban lévő korai feudális várak típusába. A XIII. század végi birtokállapotokat tükröző térképen az egri püspöknek és káptalannak az Egertől északkeletre fekvő birtokán négy középkori vár található. Ezek közül három (Odorvár, Alsó-Kecskevár és Halomvár) - mint azt később látni fogjuk - a tatárjárásnak köszönheti létrejöttét. Kisgyőrt 1261-ben már az egri püspökség falvai között sorolják fel, 1319-ben viszont a diósgyőri vár tartozéka, 727 s a várról sem ekkor, sem később nem ismerünk adatot. Itt sem gondolhatunk másra, mint arra, hogy Majorvárat az a valaki építette, aki Kisgyőr birtokosa volt, még mielőtt az egri püspökség azt megszerezte. Szihalom-Árpád-vára esetében nagyon nehéz állást foglalni. Topográfiai elhelyezkedése, vízközelsége, legelője, alacsony relatív magassága, mérete sokkal inkább a nemzetségfői, de még inkább az átmeneti korú várak közé sorolná, sem mint a korai feudális várak közé. Igen korai eredetre utal Anonymus azon megjegyzése is, hogy itt a honfoglaláskor Árpádnak leveles színt építettek.^ A honfoglalás kori leletek, valamint az az adat, hogy Szihalom a XI. században királyi, vagy hercegi udvarhely (curtis)^ volt, arra utalnak, hogy 715 Mályusz E. 1951.1. 678. 716 Sándorfi Gy. 1980. 28. 717 Györffy Gy. 1966. 751. 718 Györffy Gy. 1966. 752. 719 Fügedi E. 1977.130. 720 Györffy Gy. 1966. 777. 721 Györffy Gy. 1966. 774. 722 Györffy Gy. 1966. 807. 723 Györffy. Gy. 1966. 817. 724 Györffy Gy. 1966. 813. 725 Györffy Gy. 1987. 3.103. 726 Györffy Gy. 1966. 787. 727 Györffy Gy. 1966. 775. 728 Anonymus 32. fejezet. 729 Györffy Gy. 1966. 807.
