Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
Szihalmot a honfoglalástól az Árpádok birtokolhatták. Arra gondolok, hogy a vár keletkezése visszanyúlik még a X. századra, később, a hercegi időkben, (XI. sz.) emelték a centrumába a még ma is látható dombot, amely alapján Szihalmot egy korábbi tanulmányomban a motte típusú várak között soroltam fel.730 Meszes „1333-ban királynéi birtok, melyen Meszesi Demeter budai éneklőkanonoknak (utóbb váradi püspöknek) és testvéreinek 1 udvarháza, 1 ekényi földje és kaszálója volt; ennek birtoklására a királyné védelemlevelet ad számukra." 73 ! A helyszínt ismerve, a meszesi vár nem lehetett Meszesi Demeter udvarháza; ezt sem az alaprajz, sem a méretek nem támogatják. Magam a várat korábbinak gondolom, bár törökkori eredetét sem lehet kizárni. (A helyszín olyan, hogy itt nem lehetett kialakítani a török-kori erődítményeknél megszokott négyzetes formát.) Szendrőlád várának elhelyezkedése és belső magja hasonló a már korábban ismertetett várakéhoz, azzal a különbséggel, hogy a legmagasabb pontján állt építményt (tornyot) csak a támadható oldalról védte egy kettős sáncárok; a meredek oldal keleti oldalán árok, a nyugatin pedig egy fal védte. A megyében lévő két Lád nevű helység (Sajólád, Szendrőlád) korai adatait nem lehet egyértelműen szétválasztani, mert 1221-től 1349-ig látszólag minden adat Szendrőládra vonatkozik.732 Magára a várra vonatkozó adatot nem ismerünk. Típusát tekintve hasonló a többi korai várhoz. Sajóvelezd-Várhegy. Bővebben majd a huszita korban hallunk felőle. Az az állapot, amelyet az alaprajz feltüntet, minden bizonnyal a huszita korban megerősített vár jellegét tükrözi, belső magja azonban egy a huszita kort megelőző periódusra utal. Velezd helység a Hontpázmány nembéli Miklós fia Atha birtokában volt; első említését 1294-ből ismerjük. 733 Magáról a várról csak egy késői, de a huszita kort megelőző adattal rendelkezünk. 1379-ben a helységet Váraljavelezdnek nevezik, ahol csak „vár helye" van (Varaliauelezd, simulcum loco castri). 734 A feltehetően többször is bővített vár típusa olyan, hogy épülhetett a XI-XIV. század folyamán bármikor. A Sajónémeti - Várhegyen lévő kettős motte alsó (kisebbik) váráról korábban azt gondoltam, hogy korát illetően nem tartozik össze a felette magasodó, jóval nagyobb felső mottéval.735 A zagyvarónai várban folytatott ásatás (1988) eredménye azonban arról győzött meg, miszerint elképzelhető az is, hogy a két vár egy időben is használatban volt. 736 A várakról a huszita korból értesülünk, Bonfini azonban megjegyzi, hogy Sajónémeti várát már régen építették. 737 A helység az oklevelekben 1219-ben tűnik fel először, a borsodi ispán poroszlóival kapcsolatban. 738 Szuhogy-Csorbakő váráról azt tudjuk, hogy Zsigmond király 1403-ban megengedte Perényi Imrének a teljesen rombadőlt vár újbóü felépítését. A korábbi várról nem ismerünk adatot. 739 Védelem szempontjából kimondottan rosszul telepített. Relatív magassága amellett szólna, hogy építésének első periódusa már a tatárjárást is megelőzte. A vár pontos alaprajzát - a sűrű bozót és az épületromoktól rendkívül tagolt terep miatt - csak feltárás során lehetne tisztázni. Szuhogyról első ízben 1229-ből hallunk, amikor is az ott lévő 10 ekényi földet II. Endre Detricus zólyomi kormányzónak adományozta.740 Kazincbarcika - Várhegyre vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk. Kazinc helység 1240-ben tűnik fel először, ekkor várnépek lakták. 1267 előtt már Ákos nembéü Ernye bán kezén volt. 74 l A várban végzett ásatás paticsfalú házat, és az ásató régész által a XIII - XIV. századra datált leleteket hozott a felszínre. 74 2 Kazincbarcika példája annak, hogy nem minden esetben kell ezekben a korai várakban fa, - vagy kőtornyot keresnünk. A Gödöllői dombvidéken 1976-ban feltárt Váchartyán - Várhegyen hasonló paticsfalú épület került elő, s a leletek alapján a vár építését a XII. század második felére keltezték. 743 A szintén 1976-ban és 1981ben kutatott Zala megyei Páka - Várhelyi dombon is leletek bizonyítják, hogy a védett terület a XII. század730 Sándorfi Gy. 1980. 31. 731 Györffy Gy. 1966. 788. 732 Györffy Gy. 1966. 784. 733 Györffy Gy. 1966. 816. 734 Csánki D. 1890. 182. 735 Sándorfi Gy. 1980. 38. 736 J. Cabello még közöletlen ásatása bizonyította, hogy a zagyvarónai váraknál, ahol a sajónémetihez hasonlóan, ugyanazon a hegyen két vár van egymás közelében, mindkettőt használták a huszita időben. 737 Bonfini 1959.110. 738 Györffy Gy. 1966. 792. 739 Fügedi E. 1977.120. 740 Györffy Gy. 1966. 809. 741 Györffy Gy. 1966. 780. 742 Kozák K 1957. 743 Miklós Zs. 1982.54 - 55.
