Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
püspök alapított.702 Számunkra most a másik három az érdekes, mivel azokat nem a király alapította, hanem a magánbirtokosok. így 1067-ben a százdi monostort Péter ispán, aki az Abák zempléni ágából származott. Az alapító oklevélben felsorolt javak arról tanúskodnak, hogy igen gazdag úr lehetett.703 Az okleveles adatok alapján XII. századi alapításúnak tartják az Örsúr nemzetség kácsi monostorát; 704 meg kell azonban jegyeznem, hogy a kutató régész - elsősorban az előkerült faragványok, valamint a monostort körülvevő egykori temető leletei alapján - lehetségesnek tartja a XI. század végi alapítást is. 705 A Miskolc nem tapolcai monostora a forrásokban 1219-ben fordul elő először; 706 ekkor a monostor már létezik, így azt is XII. századi alapításúnak tartják. 707 Két ún. körtemplomot (rotundát) is ismerünk. Ezt a típust először valószínűleg a feudális urak kezdik másolni, királyi példák a megyében a boldvai kolostortemplom mellett tárt fel rohundát Valter Ilona) alapján, virágkoruk a XI -XII. század lehetett. 708 Számunkra azért érdekesek, mert mindkét templomot, bár egymástól távol esnek, az Örsúr nemzetség birtokán találjuk. Sályban közvetlenül a már tárgyalt Örsúr-vár alatt, 1972-ben, vízvezetéképítés közben bukkantak egy körtemplomra. A leletmentő ásatás a templom közelében egy elpusztult osszáriumot is feltárt, majd később, a kápolnához közeleső területen több, a X. századra keltezhető kőkemencés ház is előkerült. 709 Szalonnán, szintén az Örsúr nemzetség szállásterületén, az 1974ben végzett ásatás eredményeként, a XII. századra keltezték a - felmenő falai által már jól ismert - körtemplom építésének az idejét. 7 l° Az egymástól távol eső három monostor, valamint két körtemplom kora alapján arra kell gondolni, hogy a borsodi ősfoglaló nemzetségek ágakra való szétválása már a XI. században megkezdődött, a XII. század folyamán pedig befejezett ténnyé vált. A továbbiakban mint példát csak az Örsúr nemzetséget tudjuk vizsgálni, tekintettel arra, hogy a területén lévő várak közül háromnak történt meg a kutatása. A nemzetség ősének nevét viselő Örsúr-várról már volt szó. A nemzetség X. századi központjának feltárása egyértelműen bizonyította, hogy a vár a jelzett időben lakott volt. Az alatta feltárt Váralja helységben előkerült X. századi leletek igazolják, hogy zajlott az élet a vár alatti településen is. A tárgyak arról vallanak, hogy csontfaragó műhely, kovácsműhely, s talán bronzöntő műhely is volt a helységben. Sok lelet pedig azt igazolja, hogy élénk kereskedelmi élet is folyt VáraljánJH Fent a várban eddig nem akadtak olyan dokumentumra, amely azt jelezné, hogy a X. századot követően jelentősen hosszabb ideig lett volna a várban élet. Váralján azonban kimutathatóan tovább folyt a későbbi századokban is, elérkezve még, mint korábban olvashattuk, az okleveles időkhöz. A vár közvetlen környékén azonban megjelent három kisméretű korai feudális vár. Ezek közül az ún. Léleklyuktetőn lévő várról - miután onnan leletet még nem ismerünk - csak feltételezzük, de a Latorvárról és a szomszédos kácsi várról a régészeti feltárások eredményeként tudjuk, hogy a XII. században (a feltáró régész szerint közelebbről annak második felétől) épültek, és a XIV. század közepéig voltak használatban. Jogos tehát az a megállapítás, miszerint «... a két lakótorony nagyjából egyidejű fennállása azzal magyarázható, hogy az Örsúr nemzetség már az Árpád-korban több ágra válhatott szét. A Váralja falu feletti Várhegyen állt lakótorony (Latorvár) a nemzetség váraljai ágáé volt, a kácsi (tibolddaróci) várhegyen álló pedig a daróci ág birtokában lehetett." A két ág a XIV. századra elszegényedett, s a várak lakottsága így megszűnt. 7 l2 A léleklyuktetői várat, leletek hiányában típusa alapján, a két vár rövid életű „előzményének" is tekinthetjük. Azt sem lehet azonban kizárni, hogy ez a vár a váraljai ágé, mivel ott van közvetlenül a helység fölött; eszerint a Latorvár pedig a szintén Örsúr nembéü Sályiak 7 l3 birtokában lett volna, mivel ez a vár van legközelebb Sályhoz. Szólnom kell még a szalonnai ágról. Mint említettem, első nyomukat a XII. században épült körtemplomban láthatjuk, s a helységről tudjuk, hogy 1249-ben az Örsúr nem birtoka. 7 ! 4 Ismerünk azonban egy, igaz késői, adatot arra vonatkozóan, hogy 1399-ben a szalonnai udvarház (curia) pártázott (fogazott) fallal van 702 Györffy Gy. 1966. 743. 703 Györffy. Gy. 1966. 804 - 805. 704 Györffy Gy. 1966. 778. 705 Kozák K. 1968. 258. 706 Györffy Gy. 1966. 810. 707 Györffy Gy. 1966. 743. 708 Gervers-Molnár V. 1972. 60-61. 709 Mesterházy K. 1986. 87. 710 Kozák É. 1981. 711 Mesterházy K 1986. 81., 94. 712 Parádi N. 1982/a., 18., 23., 27. 713 Györffy Gy. 1966. 802. 714 Györffy Gy. 1966. 804.
