Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
Az a körülmény, hogy legelő és víz mindig van a közelben, és a relatív magasság kicsi, arra enged következtetni, hogy a hely kiválasztásában a nagyállattartás is szerepet játszhatott. A legtöbb várnak őskori vagy római kori előzménye volt. Borsod és Örsúr vára minden tekintetben példa az előbb ismertetett jellemzőkre, hozzátéve, hogy a sánc belső magjában mindkettőnél jelentős átégések mutatkoznak. Az Örsúr várában korábban, valamint a Borsod várában 1987-ben kezdődött ásatásokon előkerült kerámiák is e várak X. századi lakottságát igazolják, és megerősítik Anonymus azon híradását, mely szerint a várakat Bors és Örsúr építették. A két vár mérete arra utal, hogy nagyobb létszám befogadására hozták őket létre. Szükség esetén a védők még lovaikat is a várban tarthatták. Felteszem, hogy az ilyen típusú várak voltak a jellemzőek a X. század elején és derekán, a 970-es évekig. 973. március 23-án I. Ottó német-római császár Quedlinburgban ünnepelte a húsvéti ünnepeket. Az ünnepségen résztvett a Géza által küldött, 12 előkelő magyarból álló követség is. Bruno Sankt Gallen-i szerzetes valószínűleg már korábban megkeresztelte Gézát. 673 Az esemény sorsfordulót jelentett a magyar nemzet történelmében. Megkezdődött felzárkózásunk a nyugati világhoz, megnyílt a politikai út a feudalizmus kialakulása felé. A keresztelő főpapot térítő szerzetesek, majd a nyugati harcmodort ismerő lovagok követték. A szűkszavú krónikák híradásaiból tudjuk, hogy egy ismeretlen nevű német gróf, illetve Hont és Pázmán lovagok, - akik német módra karddal övezték fel a fiatal fejedelmet, Vajkot, mielőtt a Koppány elleni harcba indult -, Tibold thüringiai gróf és Vecellin lovag, - a későbbi Ják nemzetség őse, - már mind Géza fejedelem idejében költöztek Magyarországra. 674 Új szokások kezdtek lassan elterjedni, és véleményem szerint a század végére ez már a várépítés területén is megmutatkozhatott. Elsősorban a honti vár feltáráson alapuló vizsgálata vezetett arra a megfigyelésre, hogy kimutatható egy olyan ún. átmeneti típusú vár, amely a fejlődésben lépcsőfok a fent ismerteit nemzetségfői és a majd a későbbiekben ismertetendő korai feudális várak között. 675 Az átmeneti típusú vár telepítésének topográfiai körülményei teljesen hasonlóak az előbb leírt nemzetségfői várakéihoz (relatíve alacsony magasság, vízközelség, legelő stb.). A honti ásatásnál szintén a korai (X-XI.) századokra jellemző kerámia került elő. A nagy különbség a két típus között a várak méretében és a sáncok szerkezetében van. E váraknak a nagysága 0,5 -1,6 ha közötti, sáncszerkezetük keskeny talpú, karcsú sánc, ahol a magasság jóval meghaladja a sánc szélességét. Ennél a sánctípusnál a sánc két szélső fala között a földnyomás hatására húzóerő lép fel, tehát a sánc gerendaszerkezetének mindenképpen ácsolt, fakötéses kivitelben kellett készülnie, amint azt a honti várnál a feltárás ki is mutatta. A sánc építése tehát sokkal szakszerűbb, gondosabb, viszont a lényegesen kisebb keresztmetszet miatt jóval kevesebb földmunkát igényelt. A bevándorlók jövetelekor a nemzetségfők zöme még bent ült az őseitől örökölt nagyméretű várban. A jövevény megélhetést, tehát földet, szolgát kellett kapjon a fogadót fejedelemtől. Akkora várat azonban, mint a régi nemzetségfői vár, - ha ugyan nem egy korábbi elkobzott várat kapott -, nem volt értelme építenie, hiszen nem rendelkezett a nemzetségfői kíséretet jellemző létszámmal, annál nyilván kisebb kísérete volt, igaz lehet, hogy páncélos vitézekből. A honti példa, amelyhez most csak kettőt tudok sorolni, Doboz-Sámsonvárt 676 és Bernecebarátit 677 , nem számíthatott sok követőre, tekintettel arra, hogy e várak létrejöttéhez nem állhatott sok idő rendelkezésre. A történeti körülmények alapján kb. 970-től a XI. század első feléig terjedhetett az az időszak, amikor ezek a várak épülhettek. Miért foglalkozom ilyen hosszan ezzel a vártípussal? Azért, mivel területünkön ismerünk egy olyan várat is, amely egykor megfelelhetett az előbbi kritériumoknak. Ez az Anonymus által említett harmadik vár, Diósgyőr. Vegyük számba, mit tudunk a legkorábbi, még az okleveles időket megelőző diósgyőri várról. 1. Anonymus szerint 1200 körül már régi magyar vár volt. 2. Az ásatáskor a IX-X. századi edények társaságában cölöp- és gerendamaradványok kerültek elő, a korábbi bronz- és vaskori leletek mellett. 3. A szikladomb területe, amelyen a vár van, kb. 0,6 ha. Ekkora területet széles talpú sánc nem foghatott körbe, mert a 25-35 m széles sánctalp elfoglalta volna a mintegy 60x90 m méretű domb teljes területét, tehát: 4. Keskeny talpú, karcsú sánc lehetett az első diósgyőri vár védőműve. Az előbbiek a Hont-típusú átmeneti várak jellemzői. Borsod és Örsúr vára tehát a honfoglalással egyidősek, olyan X. századi nemzetségfői várak, amelyek közül Szent István az államszervezet kialakításakor Borsodot jelölte ki megyeközpontnak, annak határvár szerepe miatt. 67 ^ Örsúr vára az ezredfordulót köve673 Györffy Gy. 1984. 729. 674 Fügedi E. 1986. 12-13. 675 Sándorfi Gy. 1985.159. 676 Kovalovszki J. 1975. 222. 677 Nováki Gy-Sándorfi Gy-Miklós Zs. 1979.12 - 21. 678 Györffy Gy. 1966. 737.
