Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
tőén, valamikor a XI-XII. századok folyamán, az ősi nemzetségek felbomlásakor, elvesztette jelentőségét, majd elenyészett. Diósgyőrt nem tartom egykorúnak az előbbi várakkal, elsősorban mérete és sáncszerkezete miatt. Későbbre, valamikor az ezredforduló tájára valószínűsíteném létrejöttét. Később ezt is felváltotta a kornak megfelelő vártípus, azonban az új várat ugyanott, a régi helyére építették, így csak a régész ásója tudta felszínre hozni az első vár csekély maradványait. KORAI FEUDALIZMUS (XI-XII. század) Koppány, Ajtony és Gyula leverésével István, aki már nem csak politikai érdekek miatt, hanem meggyőződésből is keresztény volt, és az új társadalmi berendezkedés híve, felgyorsította azt a folyamatot, amelyet már apja elindított. Megkezdődött a régi nemzetségfők hatalmának korlátozása, különösen azoké, akik szembehelyezkedtek István törekvéseivel. A régi nemzetségfői várakat és az azokhoz tartozó szállásterületet - vagy annak egy részét - kisajátította, a várakból megyeközpontokat és vallási központokat (pl. Pécsvárad), a szállásterületekből pedig a várszervezet fenntartására rendelt birtokrendszert szervezett. így lett Borsod vára is a megye névadója. Kezdetben a borsodi esperes központja lehetett, várnagyát 1219-ben, 1230-ban és 1263-ban említik. A tatárjárás után szerepét elvesztette, és 1334-ben már csak mint „földvárinak nevezett sáncot említik. Az eredetileg a várhoz tartozó falut 1332 előtt már magánbirtokosok kapták meg. 679 Diósgyőrről mint várról szintén nem hallunk 1316-ig. Maga a terület 1248-ban és 1261-ben Nagygyőr néven a borsodi vár földje volt. 680 Örsúr vára végleg elenyészett. Anonymus után a középkor folyamán nem említik. A vár alatt kialakult településről, Váraljáról, 1292-ből értesülünk, mikor is Örsúr nembéli Váraljai Lőrinc hozzájárult több falu eladásához.^l Később is hallunk róla, 1447-ben mint a Tibold rokonság birtokát említik. 6 ^ Ha a három vár okleveles említéseit vesszük példaként, és csak az írásos emh'tések alapján vizsgáljuk megyénk várait, akkor úgy tűnik, hogy a várakat tekintve mintegy kétszáz évre „megállt az élet". Ugyanakkor területünk tele van olyan várakkal, amelyek méretük, formájuk és elhelyezkedésük alapján, korai váraknak minősíthetők. 683 Különösen Örsúr várának, helyesebben tágabb környékének vizsgálata érdekes számunkra, mivel ott a megbízható ásatások eredményeként némi fényt tudunk deríteni arra a kétszáz évre, amelyről az oklevelek nem tájékoztatnak bennünket. Mielőtt azonban rátérnék a korszak várainak részletes vizsgálatára, szeretnék röviden utalni azokra a forrásokra, amelyek álláspontom szerint azt bizonyítják, hogy a magánvárak építését ebben a korszakban, nem lehet kizárni. Ugyanis korábban általánosan elterjedt vélemény szerint, Magyarországon az 1220-as évekig csak a király építhetett várakat, mivel az ország nem rendelkezett olyan gazdaságilag erős arisztokráciával, amely megengedhette volna magának a várépítést; így a magyar magánvárak elterjedése IV. Béla tatárjárás utáni tevékenységének köszönhető. 684 Elsőként Abu-Hámid al-Garnáti arab utazót kell megszólaltatnom, aki 1150-től 1153-ig három évet töltött Magyarországon, s aki, úgy tűnik több volt itt, mint egyszerű utazó. Amikor itt tartózkodása végén elindult mekkai zarándokútjára, a király, II. Géza csak azzal a feltétellel engedte útrakelni, hogy visszatér Magyarországra, és ezért túszul itt kellett hagynia legidősebb fiát, Hamidot. Megfigyelései tehát nem egy átutazó vándor nézelődései, hanem egy olyan emberé, aki három évet töltött az országban, s aki, mint azt feljegyzései tanúsítják, tanulmányozta az ország politikai és gazdasági helyzetét. „Aztán megérkeztem Unkúrijjába, ahol egy básgird nevű nép él. Ők voltak az elsők, akik a törökök országa felől jőve behatoltak Frankföldre. Bátor emberek, megszámlálhatatlanul sokan vannak. Országuk, melyet Unkúrijjának hívnak, 78 városból (a kommentáló A. L. Mongajt szerint itt vármegye értendő) áll, s mindegyikben számtalan erőd, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erdőkkel, kertekkel." 68 ^ Abu-Hámid feljegyzése, úgy gondolom, nem igényel külön magyarázatot. Szerinte a XII. század közepén „számtalan" erőd volt Magyarországon. 679 Györffy Gy. 1966. 762. 680 Györffy Gy. 1966. 774. 681 Györffy Gy. 1966. 815. 682 Csánki D. 1890.181. ^Hasonló a helyzet, mint mindazon területeken, ahol teljességre törekvő kutatások folytak. Pl. Németh P. 1966-1967., 1967. (Szabolcs és Szatmár megye); Nováki Gy-Sándorfi Gy-Miklós Zs. 1979. (Börzsöny hegység); Miklós Zs. 1982. (Gödöllői dombvidék); Dénes J. 1985. (Mátra hegység). 684 Fügedi E. 1977. 92. 685 Abu-Hámid al-Garnáti 1985. 24., 56., 135., 139.
