Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
V. Sándorfi György: Középkori és újkori erődítmények (összefoglalás)
Egyes típusok elterjednek, majd elavulnak. A várak többsége az Árpád-kor végével elenyészik, néhány pedig fontos szerepet játszik majd mint királyi vár, később pedig mint török kori végvár. Ezt a fejlődési folyamatot szeretném felvázolni úgy, hogy az általunk feldolgozott középkori várakat igyekszem elhelyezni Borsod vármegye történetébe. HONFOGLALÁS - X. század Anonymus 1200 körül írt Gestájában három olyan Borsod vármegyei várról ír, amelyeket ma is jól ismerünk; sőt, esetükben a már befejezett (Diósgyőr), vagy még folyamatban lévő (Borsod, Örsúrvár) régészeti feltárások eredményeivel a történeti adatokat egyeztetni is lehet. Borsod. „Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak, és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt a nép Borsodnak hívta azért mivel kicsiny volt." 666 Távozásuk Szerencsről. „A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó Folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette. 66 ? Örsúr vára és az Eger vize. „Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kacsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ocsádnak, Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak."668 Anonymus tehát élő hagyományként jegyezte fel azoknak a vezéreknek a nevét, akiknek leszármazottai az ő korában még a foglaló nemzetségek jogán birtokoltak, így a Böngér fia Borstól származó Miskolc nemzetségnek, és az Ocsád fia Örsúrtól származó Örsúr nemzetségnek az őseit. Korábban úgy gondolták, hogy egy megyében csak egy ősfoglaló nemzetség lehet, s ezért Borsot, illetve Borsodot, az első ispánnak feltételezték, így ő, majd későbbi utódai (a Miskolc nemzetség) nem az ősfoglalás jogán, hanem Géza-István-kori adománybirtokosként birtokoltak volna a megyében. 669 Amióta tudjuk azt, hogy a honfoglaló törzsek a Kárpát-medencét három ütemben foglalták el, és egyes vezéri családok két-három helyen is birtokolhattak, 67 *) nem látom indokoltnak, hogy Borsot és a tőle származó Miskolc nemzetséget ne tekintsük ősfoglalónak a megyében. A kérdés végleges eldöntése nem e munka feladata, de fontosnak tartottam megemlíteni, mivel az Anonymus által említett három várból kettő (Borsod, Örsúrvára) a legkorábbi magyar várak típusával azonos, olyan várakkal rokon, amelyekre feltétlenül áll az a megállapítás, hogy a honfoglalás után (vagy alatt - megj. tőlem) a magyar nemzetségfők várakat választottak központul, s arról is, hogy a későbbi ispáni várak a X. század folyamán nemzetségfői várak voltak, forrásaink oly egyértelműen beszélnek, hogy ahhoz kétség nem férhet. 67 ! E vártípust tartja ma a kutatás a Kárpát-medencében hazát alapító honfoglalók első várainak. Korábban „ispánsági M váraknak nevezték őket az irodalomban, mivel a később megjelenő oklevelek már ebbéü minőségükben emh'tették őket. Topográfiai körülményeik, sáncszerkezetük, méretük és ezeknek összefüggései ismertek. 6 72 Ezeket a várakat a hegyes vidékeken, azok peremén, a magas hegyek kifutásán, alacsony hegynyelven találjuk. Dombos vidéken (pl. Somogyvár) egy hosszú, lapos dombhát végét foglalják el úgy, hogy a dombháttól a vár területét árok és sáncrendszer választja el. Relatív magasságuk 10-20 m között ingadozik; a kivételek (Pata, Somogyvár) sem haladják meg az 50 métert. A várak lábánál folyó, illetve bővizű patak van, vagy közvetlenül a vár alatt, vagy távolabb, ártérrel. A belső terület nagy kiterjedésű, 1,7 ha (Borsod) - 8,7 ha (Sopron) között változik. Sáncszerkezetük ún. széles talpú sánc, ahol a sánc szélessége a magasságához képest jelentős, sokszor annak 2-3-szorosa. A sáncszerkezet többosztatú, kazettás, belső gerendahálózattal erősített. Nem mindig (Abaújvár, Szabolcs), de több esetben (Sopron, Pata, Zalaszentiván) a sánc téglaszerűen átégett vagy átégetett. 666 Anonymus 18. fejezet. Anonymus 31. fejezet. 66 ° Anonymus 32. fejezet. 669 Györffy Gy. 1958. 27., 31., 32., 1966. 737. 670 Györffy Gy. 1987. 2., 47. 671 Györffy Gy. 1958. 34. 672 Nováki Gy. 1976.; Nováki Gy.-Sándorfi Gy. 1981., 1984.; Sándorfi Gy. 1985.
