Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
éri az 1 m-t. A vár területén több kincskereső gödör látszik. A kis plató mai mérete 11x9 m, területe mindöszsze 0,01 ha. A vár építését az Árpád-korra valószínűsítjük, ezen belül közelebbi időpontot nem lehet megjelölni. UPPONY-FÖLDVÁR. A várra vonatkozó okleveles adatunk nincs. A Földvár nevét két, XIX. századi térképen tüntetik fel, de rossz helyen.516 Fényes E. és Szendrei J. feljegyzései, amelyeket a Dede-várnál említettünk, a Földvárra is vonatkozhatnak.517 Pesty F.518 és Leszih A.519 csak említik. K. Végh K. 1964-ben járt a várban és röviden leírta, megállapítva, hogy középkori.520 Dobosy L. végzett még alapos bejárást a helyszínen és vázlatos felmérés kíséretében részletesen leírta a vár maradványait.521 Uppony községtől délkeletre találjuk a 434 m tszf magasságú Víz-köz hegyet. Ennek kelet - északkeleti oldalán, az upponyi szoros déli oldala felett egy 307 m magasságban kiugró hegynyelven találjuk a Földvárat. Korábban mélyen alatta folyt az Upponyi-patak és alatta húzódott az Uppony és Dédes közötti országút. Ma itt kezdődik a lázbérci víztározó felduzzasztott vize. A vár területe maga a hegynyelv platója (69. kép). Délnyugati oldalán a Víz-köz főtömbjétől 12 m széles, 3 m mély, mesterséges árok választja el. Ennek külső pereme teraszban folytatódik a vár keleti oldalán, ahol a hegy lejtője kevésbé meredek. A nyugati oldalon a nagyon meredek hegyoldal jelentett védelmet. A lapos, ovális crület hossza 30, legnagyobb szélessége 12 m, területe 0,03 ha. A plató keleti részén jól kivehető egy habarcsba rakott alapfal maradványa, hossza kb. 7, szélessége 1,20-1,40 m. Korhatározó leletet nem találtunk. A vár területén több helyen újkori beásások nyomai látszanak. A vár építését az Árpád-korba valószínűsíthetjük. VADNA-VÁRTETŐ. A vadnai várat a galgócival együtt 1457- 1458-ban Valgata és Komor ovski cseh vezérek építették és innen sarcolták a környéket. Mátyás király parancsára 1458-ban Rozgonyi Sebestyén ostromolta meg a várat, Valgatát elfogták és Budára vitték.522 A várra sem korábbi, sem későbbi adatunk nincs. Bonfini előbbi elbeszélését átvette Heltai G.,523 majd Fényes E.524 Nyomukban ezt a történetet sokan ismertetik, 525 többen azonban csak röviden említik a várat.526 Legalaposabban Dobosy L. foglalkozott vele, részletesen leírta és vázlatos felmérését is közölte.527 A Vártetőt egy XVIII. század végi528 és egy 1864. évi térkép is jelöli.529 Vadna községtől délkeletre 1,5 km-re emelkedik a 357 m tszf magasságú Vártető, legmagasabb pontján van a vár. Tojásdad alakú területét a lankás oldalak felől félkörívben árok védte, a nagyon meredek keleti oldalon azonban csak a hegy természetes pereme határolja (70. kép). A belső terület lapos, középen kissé magasabb, itt egy nagy gödör látható, valószínűleg kincskeresők ásták. A vár platójának átmérője 32, illetve 21 m, területe 0,07 ha. Az árok szélessége 8 -17, mélysége 3 - 4 m között váltakozik. Külső széle a déli és délkeleti oldalon egy-egy helyen kb. 7 méterre, 5-6 m szélességben kikanyarodik, ezek külső védőművek (ágyúállás?) lehettek. Falra utaló nyomokat, korhatározó leleteket nem találtunk. 516 BL T. 70-3 (XIX. század eleje), U. 718 (1860). 517 Lásd az 508. és 510. jegyzetet. 518 Pesty F. 1988. 360. 519 Leszih A. 1908. 97. 520 K. Végh K 1965/b. 521 Dobosy L. 1975. 45 - 46. 522 523 Bonfini 1959.102. Heltai G. 270 - 271. 524 Fényes E. 1851.4. 251-252. 525 Brujmann S. 1843. 771-772.; Borovszky S. 1909. 70.; Erdey Gy.-Hubay J.- Vigyázó J. 1932. 218.; Klein G.-Péchy-Horváth R. 1939.164.; Vártúrák kalauza 1.1975.182.; Kiss G. 1984.159-160. 526 Pesty F. 1988. 294., 2%.; Csánki D. 1890. 164.; Gerecze P. 1906. 250.; Genthon I. 1961. 313. 527 Dobosy L. 1975. 48 - 51. 528 529 BL T. 56-1. BL U. 60.
