Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

III. Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok

III. Fejezet HELYNEVEK ÉS ELPUSZTULT ERŐDÍTMÉNYEKRE UTALÓ ADATOK ALSÓZSOLCA A Bánfalvi Bárius család alsózsolcai udvarházát alakíttatja kastéllyá, amelyet 1578. évi adat szerint Bárius András és János lakják.

530 Az egykori megerősített udvarház helyét nem tudtuk azonosítani. BALAJT-SÁPI PUSZTA-VÁRCA Mint „pogányvárat" emh'ti Szendrei (Wagner) J.,531 földvárként Leszih A.,532 szláv építményként Borovszky S.533 Bejártuk a MFT által is feltüntetett Várca-tetőt,534 és a helyszint két helybeli lakossal is egyeztettük. A környező területből kiemelkedő helyen HP-pont van, de erődítésnek nem találtuk nyomát. BOGÁCS-TOMORVÁR, ZÖLDVÁR. Tomorvárat többen is említik mint várat, régészeti leletként pedig „kőkalapácsot" és egy csipkés szélű bronzkorongot ismertetnek. A lelőhelyről azonban semmi közelebbi adatot nem találunk.535 Ez a helynév egy XVIII. századvégi térképen is feltűnik, a község északi végétől nyugatra kb. 1 km-re. Ugyanezen a térképen a községtől nyugatra, de az előzőnél közelebb, Zöldvár is szerepel.

536 Mindkét helyet bejártuk, várnak azonban nem találtuk nyomát. BORSODGESZT. A török időkben, 1574-ben Geszten is volt kastély, amely a Geszti család nemesi udvartelkén emelkedett.

537 Helyét nem tudtuk azonosítani. BORSODNÁDASD-BAGOLYVÁR. Dobosy L. gyűjtötte helynév, amely azonban nem erődítésre utal, hanem egy mély völggyel átvágott erdőrészt jelöl, ahol baglyok tanyáztak.

538 BÜKKMOGYORÓSD-KASZTONVÁR. A MFT által is feltüntetett Kasztonvár

539 a községtől délnyugatra kb. 2 km-re, a Csigás-puszta feletti 419 m magas csúcs neve. A helyi lakosság szerint a Bélapátfalvára vezető régi földutat őrizték itt. A fákkal benőtt területen Dobosy L. erődítésre utaló nyomot nem talált.540 BÜKKMOGYORÓSD-SALAMONVÁR. 1864-ben „Salamon várrom

M-ot említenek 541 A községtől délre kb. 3 km-re, a Csurgó-forrás után, a Farkas-völgy felett emelkedő lankás dombot nevezik Salamonvárnak. Az MFT is feltünteti.542 Alatta vezetett el a régi szilvásváradi földút. Dobosy L. erődítésnek nyomát nem találta.54

3 CSERÉPFALU-BÁCSVÁR. 1864-ben „Básvár" emh'tve.544 A térképek és a MFT Cserépfalu határában Bácsvár helynevet tüntetnek fel.545 A Magastető déli nyúlványán lévő hegyormon semmiféle erődítésnek nem találtuk nyomát. 530 Borovszky S. 1909. 89. 531 Wagner (Szendrei) J. 1879. 199., 1883.115., 1927. 266. 532 Leszih A. 1908. 97. 533 Borovszky S. 1909. 7. 534 MFT 1980. 41. H 13. 535 Pesty F. 1988. 59-60.; Szendrei J. 1883. 126., 133., 1927. 266. (utóbbi helyen H

pogányvár"-ként); Bartalos Gy. 1885. 329.; Hegyi I. 1961. 291. 536 BL T. 50.; E helyneveket ma is ismerik (MFT 1980. 42.). 537 Borovszky S. 1909. 89. 538 Dobosy L. 1975.52. 539 MFT 1980. 43. M 6. 540 Dobosy L. 1975. 52. 541 Pesty F. 1988. 220. 542 MFT 1980. 43. M 6. 543 Dobosy L. 1975. 52. 544 Pesty F. 1988. 73. 545 MFT 1980. 44. P 9.