Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
Vártúrák kalauza 503 és Kiss G.504 Kozák K. a kácsi Árpád-kori bencés kolostor feltárása alkalmával a várat is bejárta és röviden leírta. A felszíni nyomokból megállapította, hogy a várban csak egy lakótorony állhatott, amelyet valószínűleg a sziklába vágott árokból kikerült kövekből építettek. 505 Ezt az ásatás, amit Parádi N. nem sokkal később, 1967- 1968-ban végzett a vár területén, 506 igazolta. Az ásatás eredményeit Parádi részletesen ismertette, ennek és helyszíni vizsgálódásaink alapján a várról a következőket foglaljuk össze: A Tibolddarócot és Kacsot összekötő út mellett, de még a tibolddaróci határban találjuk az Égettmalmot. Ezzel szemben, a völgy nyugati oldala felett emelkedik a Várhegy, amelynek keleti oldalából nyílik ki az a kis kúp, amelyen a vár maradványait találjuk, tszf 227 m magasságban (67. kép). Meredek hegyoldalak határolják, a felette magasodó hegytől néhány méterrel mélyebben fekvő hegynyereg választja el. A vár egy körárokból áll, a külső szélén sánccal. Középen egy kerek domb, erősen lepusztult falmaradványokkal. A vár platójának átmérője 22-25 m, területe 0,04 ha. Az árok szélessége 11-17 m, mélysége 2-4 m között változik. A sánc a déli oldalon megszakad, valószínűleg ott volt a vár bejárata. Parádi az ásatása során egy 10x10 m alapterületű, négyszögű torony falmaradványait tárta fel, amelyet közvetlenül a sziklára alapoztak. A fal vastagsága 2,5, a torony belső mérete 5x5 m. Külső sarkai armirozottak. Bejárat nem szakította meg a falat, ez a lepusztult felső szinten volt. A torony melletti, törmelékkel borított egykori járószinten sok lelet volt (cserép, kulcs és egyéb vastárgyak, kőmozsár). A sziklába vágott ároknak, amelynek feltöltődését is átvágta Parádi, eredetileg mindkét oldalát csaknem függőlegesre képezték ki. A törmelék mai felszíne alá 2 méterre tudtak leásni, de omlásveszély miatt az árok alját nem sikerült elérni, eredeti mélysége 6 méternél is több lehetett. Parádi az eredmények alapján megállapítja, hogy a várban egyetlen lakótorony volt, ennek fennállását a XII. század második felétől, vagy végétől a XIV. század első feléig, vagy közepéig terjedő időre határozhatjuk meg. A történeti adatok alapos elemzésével arra a következtetésre jut, hogy a kácsi vár nem azonos az Anonymus által említett Orsúr-várával, hanem későbbi, ugyanezen nemzetség több ágra szakadása után a daróci ág birtokában lehetett. Ennek pontos időpontját nem ismerjük. Egy eléggé késői adat szerint a daróci ág egyik tagja, Tibold és fiai a XIV. század negyvenes éveiben kerültek Daróc birtokába, amelynek határába a kácsi vár is tartozott. Parádi végül megállapítja, hogy a XIV. században ez a nemzetség elszegényedett és mint erre a régészeti leletek utalnak, a kácsi várat elhagyták és az pusztulásnak indult. UPPONY-DEDEVÁR. Okleveles említését nem ismerjük. A vár jelenleg Dédestapolcsány határába esik, de az irodalom következetesen a hozzá közelebb eső Uppony községhez kapcsolja, így magunk is ezt követjük. Egy 1860-ból származó térkép „Bedevár" név alatt jelöli. 507 Említi Fényes E.,508 1864-ben pedig „Gede-vár" néven szerepel, amely a helybeliek szerint Kupa vagy Koppány vezéré volt. 509 Szendrei J. szerint Uppony határában királyi „vadászvárda" állott, amely a bölényvadászoké volt. 5 l° Gerecze P. 5 H és Leszih A.512 csak említik, utóbbi ugyancsak „Gede-vár" elnevezéssel. K. Végh K. 1964-ben járt a helyszínen és a romok rövid leírását adja. 5 ! 3 Legutóbb Dobosy L. foglalkozott vele, részletesen leírta és a vár maradványairól vázlatos felmérést is közölt. 5 l4 A közelmúltban Kiss G. ismertette röviden. 5 ! 5 Uppony községtől keletre 1 km-re, a szűk upponyi sziklaszoros után meredeken emelkedik ki a Várhegy, amely a Feketekő-tető nyugati, alacsonyan fekvő nyúlványa. Korábban alatta folyt az Upponyi-patak és mellette haladt az Uppony és Dédes közötti országút. Jelenleg félszigetként nyúlik be a lázbérci víztározóba. Ennek a sziklagerincnek nyugati végén van a háromszög alaprajzú, egyik csúcsával nyugatra néző vár (68. kép). Igen csekély területű, csupán kis részben még ma is álló toronyromból áll. Keletről, a gerinc folytatása felől a sziklába vágott árok védte. A többi oldalon az igen meredek sziklafal adta a vár védelmét. A torony egykori méretét ma már nem lehet rekonstruálni, az északi meredek hegyoldalon már leomlott. Falából csak erősen lepusztult csonk maradt meg, kb. 8 m hosszan, szélessége a földfelszín síkjában 2-3 m, magassága el503 Vártúrák kalauza 1. 1975.172. 504 Kiss G. 1984.108. 505 Kozák K. 1968. 231. 506 Parádi N. 1982/a-b. 507 BL U. 718. 508 Fényes E. 1851. 4. 244. 509 Pesty F. 1988. 358. 510 Szendrei J. hagyatéka. HOM 376/1903. 511 512 Gerecze P. 1906. 250. Leszih A. 1908. 97. 513 K Végh K 1965/b. 514 Dobosy L. 1975. 46 - 48. 515 Kiss G. 1984. 159.
