Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
család nevét viselte továbbra is, építői a Charba (Csorba) család tagjai lehettek, legkésőbb a XIV. század közepe táján. 1541-ben Ferdinánd király pelsőci Bebek Imrének adományozta Csorbakő várát és az addigi várurat, Perényi Pétert más birtokkal szándékozott kárpótolni. Bebek Imre idejében, a régészeti leletek tanúsága szerint, hamis pénzt vertek a várban. Miután 1553-ben meghalt, a következő évben testvére, Bebek Ferenc, Abaúj és Gömör vármegye főispánja (aki ugyancsak veretett hamis pénzt), az özvegyet elűzte a várból és azt Rudabányából hozott bányászokkal leromboltatta. A vár ásatásakor több helyen égésnyomokat is találtak, tehát valószínűleg fel is gyújtották az épületeket. A vár ezután már nem épült fel. 1928-ban a vár melletti jégkorszakbeli barlang feltárása alkalmával az ásatást vezető Saád A. a miskolci múzeumba néhány sima felületű, gyengén ezüstözött rézlapkát vitt be, melyekről megállapították, hogy pénzhamisítás céljaira készültek. A környékbeli lakók később kőbányászás és kőporszedés közben is találtak ilyen lapkákat és középkori cserepeket is. Szegő András szuhogyi cipészmester, aki korábban bányász volt, mintegy 200 db, részben gyengén ezüstözött rézlapot és lemezhulladékot gyűjtött össze. Szegő hosszú éveken át kutatott a várban és a leleteket gondosan megőrizte. Leszih ásatása után őt bízták meg azzal, hogy további feltárásokat végezzen és a leleteket szolgáltassa be a miskolci múzeumba. Leszih ásatásakor felmérés nem készült, az eredményeket csak leírásból ismerjük. A vár kb. 20 m hosszú, 15 m széles „fellegvárból" állt, ezt 6-7 m távolságra egy 1,6 - 2,0 m széles belső várfal övezte, további 10 méterre pedig a külső várfal futott körbe. A külső fal előtt sáncárok húzódott. A falak két szélét lapos, nagy kövekből rakták, ezek közét apróbb, beszórt kövekkel töltötték ki. A vár nyugati oldalán egy kb. 6x6 méteres szobából kerültek elő nagyrészt a leletek. Ebből a földszinti helyiségből lépcső vezetett az emeleti, már leomlott szobába. A vár más részeiből is hamisított pénzek, olvasztótégely töredékek kerültek elő. Egy szomszédos helyiségben volt egy kéménykürtő, előtte hamuréteg, sok kormos kő, összeolvadt fémsalak, két teljesen ép és nagyszámú töredékes olvasztótégely. 131 db törvényes pénz is előkerült Zsigmond és I. Ferdinánd (1531) uralkodása közötti időből. A hamisítványok II. Lajos és I. Ferdinánd (1539-ig) idejéből való pénzekről készültek. Néhány külföldi érme is előkerült. Csorbakő várát Szuhogy községtől északnyugatra 1 km-re, a Szuhogy és Felsőtelekes közötti út közelében, attól nyugatra találjuk. A Nagy-domb nevű hegytető lankásan lejt északkeleti irányba, ennek a végén van a vár, ahol a hegyoldal már meredekké válik (66. kép). A lapos, délnyugati oldal felől három árok védte a várat, a két belső között sáncot is találunk. A vár belső területe áttekinthetetlen, sűrű bozóttal fedett rommező, nagy szintkülönbségekkel, helyiség- és falmaradványokkal. Csupán a vár körvonalát tudtuk rögzíteni és két metszetet igyekeztünk aképpen felvenni, hogy azokból következtethessünk a vár egykori szerkezetére. A sűrű bozót miatt nem sikerült Leszih A. leírását teljes egészében követni, az általa emh'tett „fellegvár" csak a felvett metszetből látszik. Eszerint középen, a legmagasabb helyen, a 257 m tszf magassági pont körül, kb. 13 m széles épület állt, amit lejjebb, 5-11 m távolságra fal övezett. Délkeleti oldala alatt egy öblös, barlangszerű üreg mélyed a sziklába. Ettől északra és északkeletre enyhe lejtő következik, amelyet alul meredek, itt-ott szakadékos partoldal határol. Ez a terület rendkívül szabdalt, részben vízmosások, részben bolygatások miatt, néhol falmaradványok is látszanak. Alaprajzilag azonban jelenleg semmi sem bontakozik ki. Mindenesetre a vár külső része ennek a lejtőnek a meredekké váló végéig tarthatott. A vár teljes hossza kb. 80, legnagyobb szélessége 43 m, területe kb. 0,2 ha. Első építésének ideje esetleg visszanyúlik a tatárjárás előtti időbe. TIBOLDDARÓC-KÁCSI VAR. A tibolddaróci határban lévő várat a történeti irodalom következetesen kácsi várnak említi, esetenként Tibold várának is nevezik. Első nyomát egy kéziratos térképen találjuk 1789ből, amely „Várhegy alatt" felirattal utal a várra. 496 Fényes E. Kacsnál említi a Várhegyen lévő régi vár maradványait, amelynek építését szerinte sokan Árpádnak tulajdonítják. 49 ? Pesty F. gyűjtésében két helyen is szerepel, Tibolddarócnál és Kacsnál. 498 Kandra K. tévesen az Anonymus által említett Örsúr-várával azonosítja, de megjegyzi, hogy a nép Tiboldvárának is nevezi 499 Soós E. az Égettmalom feletti bércen álló várat „Tyboldi"-nak nevezi.500 A Bükk útikalauza 1932-ben csak említi,50l ugyanígy Genthon I. is,502 továbbá a 496 BL T. 35. 1. 497 Fényes E. 1851. 2.162. 498 Pesty F. 1988.163. 341-342. 499 Kandra K. 1871. okt. 19,1885.170. 500 Soós E. 6. 372. 501 Erdey Gy. - Hubay J. - Vigyázó J. 1932.133. 502 Genthon 1.1961.149.
