Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
A várban korhatározó leletet nem találtunk, a szikláig lekopott területen ásatásra kevés a lehetőség. Építésének korát az alakja, mérete, és telepítése alapján a tatárjárás utáni évtizedekre becsüljük, a XV. századot már valószínűleg nem érte meg. SZILVÁSVÁRAD-GERENNAVÁR. Okleveles emh'tését nem ismerjük. Egy XVIII. század végi térképen tűnik fel először „Gerennavár" felirattal.^ 1864-ben a nevét a „generális" szóból származtatták.^ 1871-ben Kandra K. a „cseh rablók" várának tartotta, ahol kő- és téglafalak látszanak. 482 Gerecze P. említi, 483 Borovszky S. szláv várnak tartja. 484 Egy hagyomány szerint Nagy Lajos király idejében, az egykori „pogányvárba" vadászkastélyt építettek 485 Gerennavár Szilvásváradtól kelet - délkeletre kb. 3,7 km-re van, 760 m tszf magasságban, közvetlenül a Szilvásváradról a Bükk-fennsíkra vezető autóút felett. A lapos hegytetőt mindenfelől rendkívül meredek hegyoldal veszi körbe. Relatív magassága a környező völgyekhez viszonyítva kb. 300 m. Viszonylag közel, légvonalban mindössze 1,2 km-re van Éleskő várához, attól egy mély völgy választja el. Mindkét várból közvetlen rálátás nyílik a másikra. Gerennavár kétrészes (63. kép). A hegytető északkeleti sarkában lévő belső várat kétharmad részben árok veszi körbe, amely jól követhető, bár helyenként már elmosódott (64. kép). Északi oldalán a természetes, meredek sziklafal biztosította a védelmet. A belső falvonulatokat, bár beomlottak, jól fel lehet ismerni, de vastagságukat csak ásatással lehetne megállapítani. A köritő falakon belül helyiségek alapfalai látszanak. A belső vár legnagyobb átmérője 41 m, területe 0,07 ha. A külső vár magába foglalja a hegytető teljes területét. Egykor körben falazott várfal védhette. Erre utal az északnyugati sarkon egy rövid, valamint a délkeleti sarkon egy hosszú, erősen lepusztult, habarcsos kőfal maradványa (65. kép). Feltűnő a vár nyugati végében lévő domb, amely úgy tűnik, mintha egy kör alakú építmény humusszal teljesen beborított romkúpja lenne. Mellette a vár nyugati végét elmosódott sánc zárja le a keskeny sziklagerinc felől. A teljes vár hossza 160, legnagyobb szélessége 110 m, területe (a belső várral együtt) 1,04 ha. Egész megjelenése, mérete igazolni látszik az emh'tett hagyományt, miszerint gazdag tulajdonosa (Nagy Lajos?) lehetett. Alaprajza és jellege szerint, bizonyító lelet hiányában is, későbbinek kell tartanunk, mint a közeli Éleskő várát, lakottsága idejét a XIV-XV. századra tesszük. SZUHOGY-CSORBAKŐ VÁRA 1851. évi rövid emh'tés után486 1864-ben értesülünk arról, hogy néhány évvel korábban kincskeresők egy sziklába vájt „kút alakú mélyedést" kezdtek kiásni a várban. Ugyanekkor a vár tövében halastó maradványait és egy „Virágkút" nevű jó forrást is említenek. 48 ? A vár szerepel Kandra K.,488 Gerecze P.,489 Borovszky S.490 és Genthon I. munkájában is.49l 1928 után Leszih A. végzett kutatást a vár területén, amelynek eredményeiről és a vár történetéről (sajnos források megjelölése nélkül) részletes tanulmányban számolt be. 492 A vár okleveles adatait Csánki D., Borovszky S., Fügedi E. és Engel P. ismertette. Az újabb irodalomban a már korábban közölt adatokat ismétlik. 493 Szuhogy a XIV. században Ládi Charba (Csorba) Miklós fia birtokában volt, de elcserélte más birtokért Perényi Orbán fia István fia Andrással. 1381-ben Perényi Pétert iktatták be Szuhogy birtokába. 494 Magát a várat 1403-ban említik először, amikor Zsigmond király megengedi, hogy Perényi Imre a várat, mivel már nagyon megrongálódott, újra felépítse. 495 Eszerint tehát a vár sokkal régebbi és mivel az előző tulajdonos ^ BL T. 67. 481 Pesty F. 1988. 326. 482 Kandra K. 1871. okt. 19. 483 Gerecze P. 1906. 250. 484 Borovszky S. 1909. 7. 485 Heves megye műemlékei 3.1978. 590. 486 Fényes E. 1851.4.165. 487 Pesty F. 1988. 336. 488 489 Kandra K. 1871. okt. 19. Gerecze P. 1906. 250. 490 Borovszky S. 1909. 41. Genthon 1.1961. 285. 491 492 Leszih A. 1941. 49. 493 Dénes Gy. 1975. 380.; Vártúrák kalauza 1.1975.185.; Kiss G. 1984.150-152. 494 Klein G. - Péchy-Horváth R. 1939. 152.; Leszih A. (1941. 52.) szerint a Perényiek 1351-ben szerezték meg Szuhogyot és Csorbakő várát, de ennek az adatnak a forrását nem jelöli meg. 495 Csánki D. 1890. 163.; Fügedi E. 1977. 120.; Engel P. 1977. 104.; Egy későbbi leszármazott, Perényi István 1437-ben halt meg, díszes sírköve a rudabányai templomban van (Myskovszky V. 1901. 398 - 399.)
