Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
melyikre vonatkoznak, ezért az irodalomban is gyakran összemosódnak, illetve nem mindenki értelmezte az adatokat azonos módon. A történetírók közül Bonfini említi első ízben, mint cseh várat, a husziták korából. 444 A vár történetének pársoros ismertetését ismerjük 1851-ből, amikor Fényes E. utal arra is, hogy a Csáky-várkastély a régi (alsó!) vár omladékaira épült.445 Luppa P. 1861-ben Szendrővel is foglalkozva ugyancsak említi, hogy az akkor elhagyatott, illetve magtárnak használt Csáky-várkastély a régi alsó vár tornyai közé épült. Úgy tudja, hogy az alsó várat Bebek György építtette 1560 (?!) táján. Egyúttal a meredek part szélén álló kastély rajzát is közli.446 Walla K. 1885-ben egy harmadik vár helyét is megjelöli, a ferencesek kolostoránál elkülönülő szigeten.447 Ugyanebben az évben Kandra K. XVI -XVII. századi iratokra hívja fel a figyelmet a Kassán őrzött Csáky-Ievéltárból. 448 Szendrei J. 1888-ban a szendrői vár 1585. évi őrségét és az 1634. évi hadifelszerelését ismerteti. 44 ? Csánki D.-nél a vár két, XV. századi adatát találjuk (1470, 1467)450 említi a várat Gerecze P. is.451 1903-ban Szendrei J. járt a szendrői felső várban. Ekkor még magas részlet állt a terméskőből épült toronyból, az alapfalak egy részét 44x14 m hosszan láthatta, a belső várban pedig téglával kirakott ciszternát talált ép állapotban. Az alsó várnál alapfalakat észlelt.452 1908-ban jelenik meg a felső és alsó vár részletes története Borovszky S. tollából, minden további, a szendrői várakra vonatkozó irodalom legfőbb forrása. A XIV. század elejétől az 1707. évi pusztulásig tárgyalja a történetüket. Nézete szerint azonban a felső vár megelőzte az alsót.453 1915-ben Takáts S. részletezi a három szendrői várat és elsősorban a fapalánkok törökkori építéséhez hoz sok adatot.454 Hosszú szünet után Gerő L. említi röviden a felső várat a magyarországi ó- illetve új-olasz rendszerű bástyákkal kapcsolatban.455 1957-ben a Csáky-kastélynál végzett kisebb leletmentő ásatást Megay G. Megállapította, hogy a kastélyt az alsó vár alapozását felhasználva építették, az előkerült leleteket XIV-XVII. századinak határozta meg.456 Ez volt eddig az egyetlen régészeti ásatás a szendrői várak terén. 1959-ben helybeli kutatók monográfiája jelent meg Szendrőről, amelyben összefoglalják a korábbi irodalomban található adatokat és a várakkal is foglalkoznak. Legkorábbinak, helyesen, az alsó várat tartják, miután a felső várat csak a XVI. század második felében kezdik építeni. Véleményük szerint a ref. templom mellett álló gótikus harangtorony is az alsó vár őrtornya volt eredetileg. Vázlatos rajzon kísérletet tesznek a három vár topográfiai elhelyezkedésének szemléltetésére.457 Genthon I. műemléki jegyzéke a felső és alsó várról néhány adatot említ, de ezeket nem választja szét.458 1966-ban Komáromy J. a felső vár újonnan felfedezett, 1663. évi ábrázolását ismerteti, de egyúttal ő is felveti a kérdést, vajon Szendrő első vára nem máshol volt-e?459 H. Takács M. sommázva emh'ti a felső vár néhány adatát, az alsó várat pedig csak a XVII. századdal kapcsolatban.460 Marosi E. XVI. századi olasz hadiépítészekről szólva a szendrői (nyilvána a felső-) várban végzett munkákat ismertet.46l Fügedi E. XIV. századi,462 Engel P. pedig XIV-XV. századi adatokat sorol fel.463 Az 1975. évi Vártúrák kalauzában ismét összefoglalják a történeti adatokat és két épületet, a ref. templom harangtornyát és a Festőházat az alsó vár átalakított maradványaiként említik.464 Kerek egy évtizeddel később egy másik összefoglaló munkában ugyanezeket az adatokat ismétlik meg.465 444 Bonfini 1959.110. 445 Fényes E. 1851. 4. 89. 446 Luppa P. 1861. 19. sz. 220., 222.; A kastély várelőzményét említi még Szuhai 1866. 447 WallaK.1885.130-131. 448 Kandra K 1885/c. 449 Szendrei J. 1888/b., 419., 626-627. 450 451 452 Csánki D. 1890.164. Gerecze P. 1906. 247-248. Veres L. 1979. 172. 453 Borovszky S. 1908. Ugyanez rövidítve: Borovszky S. 1909. 325 - 347., a Csáky-kastély rajzával. 454 Takáts S. 1915. 2, 26 - 27., 83, 124-125. 455 Gerő L. 1955. 397. 456 Megay G. 1958. 457 Szendrő 1959.10-18, 39, 44, 71, 110. 458 Genthon 1.1961. 270. 459 Komáromy J. 1966. 460 H. Takács M. 1970. 238. 461 Marosi E. 1974. 60. 462 Fügedi E. 1977.197. 463 Engel P. 1977.155. 464 Vártúrák kalauza 1. 1975. 204 - 208. 465 Kiss G. 1984. 140-142.
