Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
Az alsó és felső vár időbeli sorrendjének meghatározásában tehát megoszlik a kutatók véleménye, bár többségük az alsó vár elsőbbségét vallja. A magunk részéről is az utóbbi véleményt osztjuk, ennek alátámasztására néhány adatot említünk. Az 1608. évi várleírás a felső várat „Ujvár"-nak, az alsót „Bebek-vár"-nak nevezi.466 A Bebek család a XIV. század közepétől birtokosa a várnak. 1565-ben a király számára elfoglalták, mégis még 1608-ban is „Bebek-vár"-ként szerepel. 1659-ben és 1665-ben az alsó várat másként „ó-vár M-nak nevezték.467 Ez a néhány adat egyértelműen az alsó vár korábbi eredete mellett szól. Egyelőre nem ismerünk pontos adatot arra, hogy az alsó vár 1565. évi elfoglalása után mikor kezdték a felső vár építését, de ez feltehetően összefüggésben volt a török veszély közeledtével, a végvári rendszer kiépítésével. Vele párhuzamosan azonban továbbra is fennállt az alsó vár, amely úgy tűnik, ekkor már a város védelmét szolgálta. A szendrői várak kialakulását és működését, röviden áttekintve, a következőkben látjuk:468 SZENDRŐ-ALSÓ VAR. Építési idejét nem ismerjük, első tulajdonosát sem. 1360-ban szerepel első, királyi hadnagya. Ezután több évszázadon át ismerjük a várnagyok nevét is. 1370-től már a Bebek családé, egészen 1565-ig. Magáról a várról nem szólnak az okiratok. 1565-ben Zolthai István elfoglalta az alsó várat Bebek György várnagyától és német őrséggel látta el. Ettől kezdve királyi végvár Szendrő. Ezután kezdték a felső várat építeni. 1566-tól nagyarányú építkezésekről tudunk. 1577-ben a bécsi haditanács a régi (alsó!) vár lebontását rendelte el a tervezett új vár felépítése után. Erre azonban nem került sor, sőt 1608-ban a várfelülvizsgálók javasolták, hogy a „Bebek-várat" erősítsék meg két bástyával, az árkot tisztítsák ki és a benne lévő „házakat" állítsák helyre. A török veszély miatt sok nemesi család költözködött be Szendrő városába, az alsó vár ezek védelmét szolgálta. A XVII. századból is folyamatosan vannak adatok a szendrői várépítkezésekről. A felső, hatalmas vár építése megszakításokkal folyt, lent a városban pedig a megnövekedett lakosság védelmére kellett nagyobbítani a védendő területet. 1614-ben az alsó vár kőfalának építéséről értesülünk. 1616-, 1634-, 1635és 1638-ban palánk építéséhez fa és vessző beszerzéséről szólnak az egykorú iratok. Külön nem említik, de feltehetően az alsó várhoz csatolt városrész bekerítéséhez volt szükség ezekre. 1648-ban viszont ismét a város kőfalainak építését említik. A felső vár mindig a király fennhatósága alatt maradt, de az alsó vár és maga a város, a birtokokkal együtt, többször is gazdát cserélt. 1633-tól a Csákyak zálogbirtoka, 1639-1643 között Szunyogh Gáspár főkapitány a földbirtokos. 1644 - 1645-ben I. Rákóczi György seregei ostromolják és rövid időre el is foglalják. 1646-1666 között Wesselényi Ferencé, aki egyúttal a felső vár kapitánya is. 1667-ben Zrínyi Péter vette zálogba, őt azonban 1670-ben a Wesselényi összeesküvésben való részvételéért kivégezték és Szendrő alsó vára ismét a király tulajdonába került a birtokokkal együtt. 1672-ben a kurucok támadását megelőzendő a felső vár német parancsnoka felégette az alsó várat és a várost. Rövidesen azonban megindult az újjáépítés és a város védelmére 1676-ban ismét „palánka, vagyis latorkert" építéséhez volt szükség vesszőre. Az alsó várról többet nem olvashatunk, nyilván elvesztette a jelentőségét. 1690-ben Csáky István országbíró lett Szendrő és a hozzá tartozó birtokok ura. 1694-ben kezdte el kastélyát építtetni, amely valamennyi régi és új adat szerint az alsó vár helyére és részben felhasználásával épült. A felső vár még pár évig szerepel a történelemben, de az alsó vár végleg megszűnt létezni, a várost védő palánk további sorsáról sem tudunk. A alsó várról az említett, 1639. évi látképek alapján alkothatunk fogalmat magunknak (56. kép). Alapterülete kicsi volt, teljesen beépítve zömök, 2-3 emeletes, szorosan összezáródó épületekkel, tornyokkal. Eredetileg az alatta kanyargó Bódva folyó jelenthette a fő védelmét, de a XVII. században a város már egészen körülfogta, annak részévé vált. Az 1816. évi térkép (57. kép) ugyanitt L alakú épületet jelez „Vár" felirattal, ez azonban már az 1690-től ideépült Csáky-kastéllyal azonos. A Bebek-vár helyére épült Csáky-kastély romjait Szendrő északi szélén találjuk. Egy részét a közelmúltban lakóépülettel egészítették ki. Ez alatt a kastély téglából épült, három boltozatos helyiségből álló pincéje épen megmaradt. A téglafalak alsó 1-3 m magas része azonban egészen más jellegű, nagy kövekből rakott alapozást mutat, feltehetően a Bebek-vár maradványai. A kastély romjai közvetlenül a Bódva egykori medre feletti magas parton állnak. A romoktól nyugatra 30-40 méterre észak-dél irányú mélyedés zárja le az előteret, dél felől azonban már teljesen feltöltötték a várárok valószínű helyét. A városvédő palánknak ma már sehol sincs nyoma a felszínen. A Bódva egykori, a város területén több ágra szakadó, ma is látható medre alapján, ásatással egybekötött helyszíni kutatással bizonyára rekonstruálni lehetne az alsó vár és a városvédő palánk kiterjedését. Takáts S. 1915.2.26 - 27. Kandra K. 1885/c; Borovszky S. 1908. 88, 86. A leglényegesebb történeti adatokat Borovszky S. (1908) munkájából vettük át, a korai adatokat Fügedi E. (1977) és Engel P. (1977) összeállításából.
