Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
ven Váraljavelezdnek is nevezték.4ll 1460. augusztus 26-án Mátyás király Velezden állított ki egy oklevelet, melyben Rozgonyi Sebestyén vitézségét magasztalja.412 Ekkor foglalhatták vissza Velezdet a csehektől, mivel korábban a kezükön volt. Velezd a XV. században a Tomori család birtokába jutott.413 Feltételezzük, hogy a vár legkésőbb a XVI. század második felében, a török időkben elpusztult. 4 ! 4 A fenti adatokat több kiadványban megismétlik.415 A várat elsőként Dobosy L. vizsgálta meg a helyszínen, részletesen leírta fekvését, erődítési rendszerét és vázlatos rajzát is közölte. 4 !6 A 307 m tszf magasságú Vártetőt Sajóvelezd községtől nyugatra 2,5 km-re, Putnoktól délre 2 km-re találjuk, a Sajóvelezdről Sajónémetibe vezető mellékút felett. A laposan szétterülő hegyhát keleti vége, amely egyben a tető legmagasabb pontja, háromszög alakban végződik. Itt alakították ki a háromrészes várat úgy, hogy árkokkal és sáncokkal átvágták a két oldalról meredek háromszög szárait (51. kép). A legbelső magot egy jó fenntartású, kb. 4-5 m mély, 13-15 m széles árok veszi félkörbe, a hegy keleti, kiugró éle felől is védte egy kis átvágás. A középső várat szintén egy hasonló méretű árok vette körbe, de ennek külső oldalán sánc is húzódik. A vár harmadik részét egy sekélyebb árok védte, amelynek feltöltődött nyomai jól kivehetők, külső oldalát ennek is sánc kíséri. E harmadik várrészben gödrök találhatók, melyekről feltehető, hogy az ostromgépek felvonulását nehezítették. Az árkok jó fenntartásúak, csupán a sűrű bozót nehezíti felderítésüket. A három várrész együttes hossza kb. 160, legnagyobb szélessége 85 m. Hozzávetőleges területük: a belső váré 0,06 ha, a középső 0,18 ha, a külsőé 0,53 ha. Dobosy L.-val ellentétben magunk fal nyomát nem találtuk. A vár építésének kora a XI-XIV. század között közelebbről egyelőre nem határozható meg. SÁLY-LATOR várainak kutatástörténete. Sály községtől északnyugatra 2 km-re, a Bükk hegység előhegyeinek kezdeténél különálló település van, az ún. Lator. Történeti szempontból Borsod vármegye egyik legérdekesebb települési komplexuma található itt. 700 méteres körzetben négy különböző korú vár van, részben azonos helyen, közvetlenül mellettük pedig középkori település maradványai. A kutatók már régóta felfigyeltek a hely jelentőségére, de a különböző korszakokat csak az elmúlt 16 év ásatásai alapján sikerült egymástól elkülöníteni. Ezért a kutatásuk felvázolásánál ezt a lelőhely-komplexumot egybetárgyaljuk. Ennek könnyebb megértése kedvéért már most fel kell sorolnunk az egyes objektumokat (52. kép): 1. A Latorvártetőn nagy kiterjedésű őskori sáncvár van, amelynek sáncai lenyúlnak a hegyoldalakra is. 2. A hegy felső platóján, az előzőnek a helyén, de közel a felére csökkentett területen, ugyancsak nagy kiterjedésű sáncvár épült a X. században (Örsúr vára). 3. A hegy délkeleti nyúlványán kisméretű vár romjai találhatók a XII-XIII. századból (Latorvár). 4. Az emh'tett váraktól nyugatra különálló, alacsony hegyen középkori jellegű, de még meg nem kutatott sáncvár van (Léleklyuk-tető). 5. A Latorvár-tető nyugati - délnyugati aljában és ezzel szemben, a Latorpatak jobb partja mentén Árpád-kori és késő középkori település maradványai rejlenek a föld alatt, melyet a középkortól a XVIII. századig Váraljának neveztek és szoros összefüggésben volt az említett középkori várakkal. Az első három vár már régóta ismert volt, bár koruk szerint nem mindig különítették el ezeket egymástól, utóbbi két lelőhely azonban csak a közelmúltban vált ismertté. Elsőnek két térképet említünk. Egy 1777. évi térképen, amely a domborzatot még nem ábrázolja, a kis Latorvár tűnik fel. Négyzet alakú területet kör alakban árok övezi, felirata: „Lyán vár". Ugyanezen a térképen a Latorvár-tetőtől keletre emelkedő, szomszédos hegytetőn a ma is élő „Vásárhely" helynevet olvashatjuk, a kettő közötti völgyben pedig „Lator Ut"-at. 4 !7 A másik térkép 1859-ből származik, már pontos felmérésen alapul és a domborzatot is jelöli. Feltünteti a kis Latorvár falmaradványát és Örsúr várának a felső sánccal bekerített területét. 4 ! 8 Fényes E. 1851-ben említi a Latorvár romjait és az akkor még nyomokban látható Váralja települést, amely a hagyomány szerint Eörs unokájának, Tiboldnak volt a faluja. 4 ! 9 A vár továbbra is szerepel több helyen, de közelebbi adatok nélkül.420 Kandra K. 1885-ben már leírja, hogy a vár .jókora terjedelmű" és fenn411 Csánki D. 1890.182.; Borovszky S. 1909. 88. 412 Szendrei hagyaték a miskolci HOM-ban (70.376/1903). 413 Reiszig E. 488, 492. 414 Borovszky S. 1909. 29, 90. 415 Erdey Gy.-Hubay J.-Vigyázó J. 1932. 226.; Klein G. - Péchy-Horváth R 1939. 138.; Dénes Gy. 1975. 389.; Kiss G. 1984. 121-122. 416 Dobosy L. 1975. 42 -44. 417 BLT.29-2. 418 BL U. 576. Ezzel majdnem azonos egy 1863. évi térkép: U. 579. 419 Fényes E. 1851. 4, 7. 420 Pesty F. 1988. 301.; Rómer F. 1878. 99.; Wagner (Szendrei) J. 1879. 199, 1883. 135. (őskori cserepek is említve), Miskolc 1(1886) 314.
