Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
A vár tudományos igényű feldolgozásával Dobosy L. munkájában találkozunk első ízben. Összevetette a történeti adatokat és feltűnt neki, hogy azok hol kisebb földvárról, hol kisebb várról, hol pedig várkastélyról, kastélyról szólnak. Többszöri terepbejárása során kiderítette, hogy a földvár alatt fekvő temető teraszát Tündér-partnak nevezik, a mellette lévő területet Palotakertnek, a temető közepén pedig vastag falak vannak a föld alatt. Dobosy utóbbi helyen cserepeket is gyűjtött, amelyeket K. Végh K. XIV. századi edénytöredékeknek határozott meg. 401 Legutóbb Sándorfi Gy. foglalkozott a várral és a motte-típusúak közé sorolta. Felvetette annak a lehetőségét, hogy a kisebbik motte korábbi a nagyobbiknál és esetleg tatárjárás előtti időből származik, a nagyobbik motte pedig a XIII-XIV. században épülhetett.402 A Várhegy Sajónémeti község központjától számítva 0,5 km-re, kelet - északkeletre, közvetlenül a község és a Sajó felett emelkedik, tszf magassága 250 m. Két, egymástól független, motte típusú vár maradványait találjuk a dombtetőn (49. kép). Az első, a Várhegy nyugati végében, kisméretű, amelyet építői nem a gerinc legmagasabb pontjára, hanem a kiugró földnyelv végére építették. Sekély árok veszi körbe, ma már részben betöltődve, terasz alakjában. Az általa bezárt kör alakú belső terület átmérője 30 m. A nagyobbik motte dombja ettől keletre, 60 méterre, a Várhegy legmagasabb részén emelkedik. A hegytető feletti relatív magassága 10, ovális felső platójának átmérője 18-24 m, utóbbinak területe 0,02 ha. Alul árok veszi körbe, melynek külső oldalán sánc vonul. A sánc három, egyenletesen elosztott helyén kiszélesedik és 2-3 méterrel magasabb is, mint a többi részen. Közülük kettő, a nyugati és a keleti oldalon, a legtámadhatóbb részen védte a várat. Az északi oldalon egy kis külső védőművet (bástya?) láthatunk, levágott peremmel. A kisebbik mottétól délre a hegytető enyhén lejt, a meredek szélén kis töltés fut végig. Ez azonban nem a várral függ össze, hanem az egykori szőlőművelés nyoma, amit a XIX. század közepi térképek jól mutatnak. SAJÓSZENTPÉTER-KORCSOLYAS. A hegy nevét 1864-ből ismerjük először.403 A vár említése 1932ben bukkan fel egy turistakalauzban. Ettől kezdve több hasonló kiadványban említik, de valamennyiben közelebbi adatok nélkül mint őskori földvárat, legutoljára 1977-ben.404 Sajószentpétertől délre emelkedik a Korcsolyás nevű, hosszan elnyúló, lapos hegyhát, oldala és részben teteje szőlő, illetve szántóföld. Északnyugati oldala rendkívül meredek, alatta folyik a Nyögő-patak. A lapos hegyhátból nyugati irányban, Sajólászlófalva felett, alacsonyabb szinten keskeny gerinc nyúlik ki, amely újabb két, meredeken lejtő ágra szakad. Utóbbiak metszéspontjában kis kerek domb magasodik a meredek hegyoldal fölé (50. kép). A domb északnyugati oldalát kő-, illetve kavicsbányával megbontották. Az így feltárt metszet szerint természetes eredetű, kavicsos kúp emelkedett itt, amelyet azonban földdel kb. 2 méterrel megmagasítottak. A dombot és környékét az intenzív földművelés erősen megváltoztatta. Kelet felől, a lapos nyeregről könnyen megközelíthető. Erről az oldalról egykor árok védte, ennek halvány nyomát ma is látni. A viszonylag kevésbé meredek déü és nyugati oldal felől a domb aljában elmosódott terasz övezi, feltehetően betemetett árok nyomaként. Az északi oldal rendkívül meredek, itt semmi jele sincs egykori erődítésnek. A dombtető kör alakú platójának északkeleti felében nagy kerek mélyedés van. A dombtető átmérője 9-10 m, területe 0,01 ha, relatív magassága 7-8 m. Korhatározó leletet nem találtunk, jellege alapján a kisméretű, középkori motték közé soroljuk. SAJÓVELEZD-VÁRTETŐ. A vár említésével Fényes E.,405 p es ty F.,406 Kandra K.,407 Gerecze P.408 munkáiban találkozunk. Velezd faluról 1294-től rendelkezünk oklevelekkel, anélkül azonban, hogy a várról szólnának.409 A várra vonatkoztatható adatokat zömmel Borovszky S. gyűjtötte össze. A Hont-Pázmán nemzetségből származó Velezdi Kövér család székhelye kezdettől fogva Velezd volt. A család itt várat épített. Házasság révén a Rákócziakkal is rokonságba került. 410 1379-ben és 1404-ben Felsővelezd falut más néDobosy L. 1975. 36 - 42. A Palotakertben erődítésre valló nyomok nincsenek. 402 Sándorfi Gy. 1980. 33 - 39. 403 Pesty F. 1988. 291. 4 ^ 4 Nem soroljuk fel valamennyi turistakalauzt, amelyek említik, csak hármat emelünk ki: Erdey Gy. - Hubay J. - Vigyázó J. 1932. 23, 227.; Erdey Gy. 1956. 31, 152.; Hevesi A. 1977.156. 405 Fényes E. 1851. 4. 289. 406 Pesty F. 1988. 300. 407 Kandra K 1871. okt. 19. 408 Gerecze P. 1906. 251. 409 Györffy Gy. 1966. 816.; Csánki D. 1890. 182. 410 Borovszky S. 1909. 29, 88.
