Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
A Templomhegy körben meredek oldalú, de a déli folytatása lapos, vízszintes dombtetőt képez. Véleményünk szerint, ha a fal egykori várat fogott volna körbe, akkor ezen az oldalon valamilyen erődítésnek, sáncnak, vagy ároknak kellett volna lennie. Ilyennek azonban nyoma sincs. A fal eredetileg egyszerű, templomot kerítő falként épülhetett, erre utal csekély, mindössze 65-70 cm-es vastagsága is. A falon összesen húsz lőrést találunk. A lőrések kifelé összeszűkülnek, belső szélességük 60 - 70, külső szélességük 12-15 cm, magasságuk 50 - 60 cm. A fal egy hosszúkás területet zár körbe, melynek hossza 42, szélessége 35 m, területe 0,11 ha, középen a mai templom helyezkedik el. Két végén egy-egy bejárat van, ezeket bizonyára utólag nyithatták. Az eredeti bejáratok oldalt voltak. Közülük az északi oldalon lévő ma is megtalálható, két oldalán egy-egy ferde irányú lőréssel. A déli oldalon lévő nyílást már befalazták, egykori helyét a még ma is látható ferde irányú két lőrést árulja el. Az eredeti belső járószint alacsonyabban volt, mert az északi, eredeti bejárat ma öt lépcsőfokkal visz fel a jelenlegi járószintre. Az egykori belső terület emelését a lőrések helyzete is elárulja, feltehetően a mai templom építésekor töltötték fel a területet kb. 1 méterrel. A falat 1989-ben renoválták. Építési korára nincs adatunk. SAJÓGALGÓC - VÁR. Galgóc és Vadna várának történetét Bonfini, a XV. századi történetíró jegyezte fel, 366 ennek nyomán a következő században röviden foglalkozik vele Heltai Gáspár is.367 A XIX-XX. századi irodalom ezeket ismétli, így Brujmann S., 368 Fényes E.,369 Pesty F., 3 70 Kandra K., 37 l Csánki D., 3 72 Borovszky S., 373 Szendrei J., 374 Genthon I., 375 Dénes Gy., 37 6 a Bükk útikalauza, 377 és a Vártúrák kalauza. 378 Dobosy L. a történetének rövid összefoglalása mellett leírja a várat és vázlatos alaprajzát is közli. 379 Kiss G. azon megjegyzésének, hogy „a település és földvára már a 13. században szerepelt, mint a Rátold nemzetség birtoka", 380 az irodalomban nem találtuk a forrását. Galgóc és Vadna várát Bonfini szerint Komorovski és Valgata huszita vezérek építették 1457 - 1458-ban. 1458-ban Rozgonyi Sebestyén, Mátyás király parancsára ostrommal mindkét várat elfoglalta. Galgóc váráról sem korábban, sem később nincs említés. A várat Sajógalgóc községtől délre, közvetlenül a község felett emelkedő, 270 m tszf magasságú Várhegyen találjuk, amelyet keskeny hegynyereg köt össze nyugatról a szomszédos heggyel. A vár központi platóját közel háromnegyed részben jó megtartású árok veszi körbe (46. kép). A déli, legmeredekebb oldalon nem ástak árkot, itt a hegy éles, természetes pereme adta a védelmet. A vár keleti oldalán az egykori árokba három különálló kis földművet építettek, amelyeket utólag kiképzett ágyúállásoknak vélünk. A felső plató kissé szabálytalan kör alakú, átlagos átmérője 23 - 25 m, területe 0,05 ha. A várban habarcs, tégla, vagy kő nyomát nem találtuk, korhatározó leletre nem bukkantunk. SAJÓrVÁNKA-VÁR. Okieves adatot nem ismerünk a várra, az irodalom sem emh'ti. Pesty F. gyűjtésében maradt fenn a vadnai vár alatt egy helynév: „Párkányoldal", 38 ! kétséges azonban, hogy az alábbi leírásunkban megjelölt helyre vonatkozik-e. Felmerül azonban annak a lehetősége is, hogy az 1457-ben említett, de ma már nem található barcai várral (lásd ott!) azonosítható. A várra véletlenül bukkantunk a vadnai vár bejárásakor. Sajóivánka felett a kazincbarcikai oldalról emelkedve húzódik a Vártető, amelynek a Vadna felőli végén, a legmagasabb ponton találjuk a vadnai várat. Ettől kelet - délkeleti irányban az enyhe lejtésű hegyhát közepe táján van egy kis kiemelkedés, 300 m tszf magasságban, itt találjuk a sajóivánkai várat. 366 Bonfini 1959.102. 367 Heltai G. 1981. 282 - 283. 368 Brujmann S. 1843. 771 - 772. 369 Fényes E. 1851. 2. 34. 370 Pesty F. 1988. 271. 371 Kandra K. 1871. okt. 19. 372 Csánki D. 1890.164. 373 Borovszsky S. 1909. 70. 374 Szendrei J. 1927. 266. 375 Genthon 1.1961. 243. 376 Dénes Gy. 1975. 392. 377 Erdey Gy. - Hubay J. - Vigyázó J. 1932. 218. 378 Vártúrák kalauza 1.1975.180. 379 Dobosy L. 1975. 32. 380 Kiss G. 1984.120. 381 Pesty F. 1988. 272.
