Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
A vár kétrészes. A felső várnak lekerekített sarkú, közel trapéz alakja van. Belül kissé domború, szélét határozott perem jelzi (47. kép). Nyugati oldalát a hegyhát folytatása felől 8-9 m széles, 1-1,5 m mély árok védi, amely átkanyarodik az északi, meredekebb hegyoldal fölé, itt azonban már csak a hegyoldal védte. Délkeleti sarkát ismét egy rövid, 12 m széles, 2 m mély árok zárja le a délkelet felé lejtő gerinc felől. A felső vár oldalainak hossza 40 - 42 m, területe 0,16 ha. A külső vár a délkeleti, erősen lejtő gerincen van. Kétoldalt csak a meredek hegyoldal kíséri, alul azonban 13 m széles, 8 m mély, igen meredek oldalú árok zárja le. A vár alakja és méretei egyértelműen középkori eredetre vallanak, de korát közelebbről nem határozhatjuk meg. Cserepet nem találtunk, pedig a felső plató déü végén a szőlőművelés által forgatott földön is kerestünk. Az egész területet fű borítja, oldalán erdő van. Ivánka községet egyszer említik az Árpád-korban. 1237-ben a Miskolc nembeli Borsod ispán birtoka volt, aki ez évben bekövetkezett halála előtt Ivánt a borsmonostori apátságra hagyta.382 SAJÓMERCSE-VÁR. A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk. 1864-ben említik.383 Elsőként Dobosy L. írta le részletesen és vázlatos rajzát is közölte. 384 Sajómercse községtől keletre 2 km-re a Nyúzótető mögött emelkedik a 378 m tszf magasságú Várhegy. A kiugró ormot, amelynek keleti irányban van egy lankásabb lefutása, meredek lejtő határolja (48. kép). Ezt vették körbe kétharmad részben árokkal, a felső platónál 7-9 méterrel alacsonyabb szinten. Azon az oldalon, ahol az árok hiányzik, egy jól kivehető terasz húzódik, bizonyára a feltöltődött árok nyomaként. Az árok legmélyebb a vár északi, a könnyebben támadható végében. A vár központi platója közel téglalap alakú, lekerekített sarkokkal, hossza 26, szélessége 9 m, területe 0,02 ha. A vár északi részének oldalában két alagútszerű nyílás látszik. Dobosy leírása szerint az egyik 5, a másik több mint 8 m hosszan nyúlik a vár alá. Ezeket bizonyára kincskeresők ásták. Ugyanitt néhány fehér, korongolt, a külső oldalán benyomott egyenesekkel díszített kerámia töredéket találtunk. A vár közelebbi korát a középkoron belül ma még nem tudjuk meghatározni. SAJÓNÉMETI-VÁRHEGY. Bonfini szerint Sajónémeti várát, melyet „régebben építettek", Mátyás király ostrom alá vette és a huszitáktól könnyedén elfoglalta. 385 Fényes E. az Óvárhegyen lévő várat huszita váromladéknak tartja. A néprege szerint a huszitákat Rozgonyi Sebestyén és Héderváry László verték ki a várból, ahol Mátyás király is tartózkodott. 386 A XIX. század közepéről két kéziratos térkép őrizte meg a vár helyét, mindkettő szőlőt tüntet fel közvetlenül a vár dombja mellett. 387 1864-ben az egész hegylánc neve alapján „Aszúi vár"-ként említik. 388 Kandra K. is a csehek által megszállt, XV. századi várak közé sorolja. 389 Csánki D. Bonfinira hivatkozva említi, 390 Gerecze P. pedig Csánki D.-re hivatkozva. 39 ! Bártfai Szabó L. egy 1460. évi leírás alapján a vár építését Giskrának tulajdonítja, aki miután Sajónémetiben már megépítette várát, arra törekedett, hogy valahol Eger környékén újabb erősséget emeljen. 392 Borovszky S. a szlávnak tartott várak közé sorolja, 393 de megjegyzi, hogy a Sajónémetiben állott megerősített kastély 1459-ben a csehek birtokában volt. 394 Neogrády S. 395 és Nováki Gy. 396 a vár légifelvételét közli, amelyet Neogrády S. készített az 1930-as években. Genthon I. csak említi, 397 K. Végh K. a vár területén középkori cserepeket talált. 398 A Vártúrák kalauza összekeveri Sajóvelezd várával, 399 Kiss G. csak röviden szól róla. 400 382 Györffy Gy. 1966. 777. 383 Pesty F. 1988. 191. 384 Dobosy L. 1975. 34 - 35. 385 Bonfini 1959. 110. 386 Fényes E. 1851. 3.138. 387 BL U. 774. (1867) U. 552. (1876). 388 Pesty F. 1988. 283. 389 Kandra K. 1871. okt. 19. 390 Csánki D. 1890.164. 391 Gerecze P. 1906. 248. 392 Bártfai Szabó L. 1907. 203. 393 Borovszky S. 1909. 7. 394 Borovszky S. 1909. 71, 88. 395 Neogrády S. 1950. 326 - 327. 396 Nováki Gy. 1958. 67. 397 Genthon 1.1961. 244. 398 K Végh K.-Kemenczei T. 1964-1965. 452. 399 Vártúrák kalauza 1.1975. 181. 400 Kiss G. 1984. 120.
