Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
MISKOLC-LEÁNYVÁR. A Leányvárat elsőként Kandra K. említi. 328 Borovszky S. több más várral együtt, tévesen szláv várnak vélte. 329 Szendrei J. közelebbi adatok nélkül sorolja be a többi vár közé. 330 1967-ben Lossos M. és Ráksi M. mérte fel a területet, majd 1970-ben Kemenczei T. végzett próbaásatást a várban. 33 ! A vár lakott területektől távol, Miskolctapolcától délre 3 km-re található. A Bagoly-mező és a Törökdomb között, 258 m tszf magasságban, egy északkelet - délnyugat irányban húzódó lapos hegyháton van, amely minden irányban lankás lejtőkkel határolt. A vár árka még ma is tekintélyes, szélessége átlag 20 m, mélysége a 3 métert is eléri (39. kép). Az árok mélyebb részei víz alatt állnak. A délkeleti oldalon a Kisgyőr - Halomváréhoz hasonlóan bennhagyott átjáró van. Középen mesterséges domb emelkedik, valamivel nagyobb, mint a Halom váré, közepén az ottanihoz hasonló nagy mélyedés van, a délkeleti oldalon pedig itt is bejáratszerű kiképzés látható a felső szint peremén. Nem látni nyomát annak, hogy az árok mellé földet hordtak volna, tehát az abból kitermelt földből emelték a dombot. Az árkon átvezető bejáró utat külön védművel nem védték. Az árokkal körülvett terület közei négyzet alakú, lekerekített sarkokkal. Hossza 220, szélessége 205 m, területe (a középső dombbal együtt) 3,8 ha. A domb relatív magassága a vár belső területéhez viszonyítva 15 m, ovális alakú tetejének átmérője 30 - 40 m, területe 855 m2. A vár keleti oldalán kívül őskori sírhalmok vannak. Az egész területet erdő borítja. Kemenczei T. a vár területén és a mellette lévő őskori sírhalmokban végzett ásatást. A vár belsejében hét szelvényt nyitottak, ezek közül az egyik a várárkot vágta át, közvetlenül a bejárat keleti oldala mellett. Utóbbi szelvény mérete 15x2 m volt. Az előkerült edénytöredékek az újkőkorból, a bronzkor végéről és a középkorból származnak, ezekből a földvár kora nem állapítható meg. Kemenczei az ásatási naplóban megjegyzi, hogy a vár inkább középkori, mintsem őskori eredetre utal, a kevés lelet pedig nem vall huzamos lakottságra. A vár melletti sírhalmok közül kettőt tárt fel, de ezeket már korábban kirabolták. A vár átfogó értékelését Sándorfi Gy. végezte el 1980-ban és a motte-típusú várak közé sorolta, építési idejét pedig a tatárjárás utáni évekre valószínűsítette. 332 MISKOLC-VÁRDOMB. Két térkép, az egyik a XVIII. század végéről, 333 a másik 1861-ből, 33 4 Felsőzsolca mellett a Sajószögben „Várdomb" nevű kerek területet tüntet fel. 1864-ben a Várdombról írják, hogy mesterségesen összehordott „elővigyázási rendszabálynak megfelelő földhányáson épített váracskáról vette nevét, mi körül a régibb vízcsatornák nyomai most is láthatók." 335 A környék azóta teljesen megváltozott, mégis a Várdombot pontosan azonosítani tudtuk a mai térképen és ennek alapján kerestük fel a lelőhelyet. A Várdombot a Miskolcról Szerencsre vezető országút mellett találjuk, kb. 200 méterrel az Arnót, illetve Hidasnémeti felé vezető kettős útelágazás előtt. Az országúttól északra kb. 100 méterre eső terület ma szántóföld. Kissé kiemelkedő dombocska, hosszan elnyúlva simul az őt körülvevő felhagyott Sajó-mederbe (41. kép). Az említett térképek szerint a dombot a Sajó mellékága vette közre, ennek nyoma még ma is jól látszik, annak ellenére, hogy a meder már teljesen száraz és szántóföldnek használják. A dombnak határozott pereme ma már nincs, a szántással teljesen eltüntették. Egész területén sok Árpád-kori, köztük hullámvonallal díszített cserép is található. A terepen ma már semmi sem emlékeztet arra, hogy ott valamikor vár volt, ároknak, vagy sáncnak nyoma sincs. Ezek feltehető nyomát csak ásatással lehetne megkeresni. A szabálytalan alakú domb területe kb. 0,5-0,7 ha. Déli végét nagy kiterjedésű anyaggödörrel bontották meg. A Várdombon a cserepek alapján Árpád-kori telepre következtethetünk, amely feltehetően meg is volt erődítve. MISKOLC VÁROS PALÁNKJA A várost egykor körülvevő palánkról és kapukról elsőként Szendrei J. írt Miskolc város történetét tárgyaló munkájában. 33 6 Rá hivatkozva röviden említi Borovszky S. is. 337 A té328 Kandra K. 1885/a. 190. 329 Borovszky S. 1909. 7. 330 Szendrei J. 1897.185, 1927. 266. 331 Kemenczei T. 1971. Itt köszönjük meg Kemenczei Tibornak, hogy ásatásának teljes dokumentációját rendelkezésünkre bocsátotta. 332 Sándorfi Gy. 1980. 19 - 28. 333 BL T. 121/1. 334 BL U. 449. 335 Pesty F. 1988. 213. 336 Szendrei J. Miskolc 3(1890). 337 Borovszky S. 1909. 169.
