Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
mát részletesen Nyiry D. dolgozta fel 1926-ban, amelyhez az egykori palánk térképvázlatát is mellékelte (42. kép).338 Alábbi ismertetésünk az ő munkáján alapul: Nyiry az 1926-ban még használatban lévő kapuneveket összevetette a korábbi feljegyzésekkel és megállapította, hogy a zsolcai kapu tartotta meg a történelem folyamán végig a nevét. A szentpéteri kaput eredetileg Nagyboldogasszony kapujának, a csabai kaput mindszenti kapunak, a győrit pedig századokon át Hunyad utcai kapunak nevezték. Az első feljegyzés, amely a kapukról és ebből következtetve a „városfalakról" is szól, 1526. április 29-én kelt és az egri káptalannak egy adásvételi ügyletéről kiállított oklevélben található. Abban egy szántóföldet említenek és egy gyümölcsöskertet, melyek közül az egyik a Nagyboldogasszony kapuján, a másik a diósgyőri kapun kívül esett. A város jegyzőkönyveiben 1657-.ben, 1670-ben, majd 1675-ben írnak ismét a szentpéteri és mindszenti kapukról. A várost körülvevő árokról 1690-ben történik először említés a város számadáskönyvében. 1703. július 2-án pedig a város jegyzőkönyvében az alábbi bejegyzés található: „Ezen esztendőben keríttetett be a város tövissel a kurucságnak ujj abb feltámadásának alkalmatosságával." A munka húsz napig tartott. A kurucok azonban 1703 őszén elfoglalták Miskolcot. 1707. szeptember 21-én Rabuttin az egész várost felégette és a kerítés is elpusztult. A várost csak 1711-ben kerítették be újból, amikor egy császári csapattest állandóan a városban tartózkodott. A kerítés lassan tönkremehetett, mert a város 1739-ben az Erdély felől közelgő pestis elleni védelmül rendelte el, hogy az árkot ki kell építeni. Több adat nem szól a palánkról. Nyiry D. dolgozatában a városi jegyzőkönyvek bejegyzéseinek felhasználásával rekonstruálta az egykori palánk és árok vonalát, sőt tanulmánya írásakor (1926 előtt) egy rövid szakaszán másfél méter magas sáncmaradványt is tudott azonosítani. Miskolc város tehát, ha talán nem is folyamatosan, de 1526 és 1739 között a megerősített városaink sorába tartozott. ÓNOD-VAR. Az ország legismertebb várai közé tartozik, az irodalom is sokoldalúan feldolgozta a történetét, Diósgyőrhöz hasonlóan, itt is bőséges adattal rendelkezünk. Fényes E. említi,339 Édes V. leírja és a képét is közli.340 Röviden említi még Vadnai K.341 Hunfalvy J.-Rohbock L.,342 p es ty F.,343 Gerecze P.,344 Genthon 1.345 Okleveles adatait Csánki D.,346 H. Takács M.,347 Fügedi E.348 és Engel P.349 dolgozták fel, két várnagyát Kálniczky L. említi,350 A vár történetéről és állapotáról hosszabban Borovszky S.,35l Kemény L.,352 Soós E.,353 Gerő L.,354 Détshy M.,355 Csorba Cs.356 és Kiss G. írtak.357 A kapcsolódó gazdaságtörténeti adatokkal Iványi B.,358 Makkai L.,359 Szabó 1.360 és Dobrossy 1.361 tanulmányai foglalkoznak. A vár mellett lévő község (egykor város) palánkjára utaló helyneveket Udvary S. gyűjtötte össze.362 A vár történetét 1520-ig Détshy M., majd utána Csorba Cs. munkája alapján foglaljuk össze röviden. Ónod azoknak a váraknak a sorában tartozik, amelyeket a XIV-XV. században felemelkedő főúri családok építettek újonnan szerzett birtokaik, központjaként. Felsőónodot mint birtokot 1343-ban Nagy Lajos adományozta udvari apródjának, Domokos fia Péternek. A várat az utóbb Czudarnak nevezett Péter épít338 Nyiry D. 1927/a. 339 Fényes E. 1851. 2. 164. 340 Édes V. 1858. (képe: 184.) 341 Vadnai K. 1862. 342 Hunfalvy J. - Rohbock L. 1860. 2. 200. 343 Pesty F. 1988. 251. Gerecze P. 1906. 246. 344 345 346 Genthon I. 1961. 225. Csánki D. 1890. 164. 347 H. Takács M. 1970. 224 - 225. 348 Fügedi E. 1977.172. 349 Engel P. 1977.138. 350 Kálniczky L. 1982.127. 351 Borovszky S. 1909. 93, 118, 187, 191, 317, 319, 376, 380, 394, 414. 352 Kemény L. 1913. 283. JJJ Soós E. 1927. Három alaprajzot közöl a várról, és a palánkról. 354 Gerő L. 1955. 352, 376, 377, 438, 1968. 29, 237, 278. 355 Détshy M. 1974-1975. 356 Csorba Cs. 1980. 357 Kiss G. 1984.110-114. 358 Iványi B. 1906. 54. 359 Makkai L. 1954.138. 360 Szabó 1.1975. 26, 28, 33, 44, 57, 58, 60, 63 - 65, 74. 361 Dobrossy I. 1978-79. 362 Udvari S. 1966.
