Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
Tíz éven belül tehát egy sor tanulmány és ismertető füzet jelent meg a diósgyőri várról, de ezzel párhuzamosan a romok intenzív kutatása és konzerválása is megindult. 1953-ban kezdtek hozzá a falak megerősítéséhez és részben kiegészítéséhez. Néhány év alatt a tornyok és az egész belső vár állagmegóvása megtörtént, majd a várkastély négyszögén kívüli részek következtek. A régészeti ásatások több évi késéssel kapcsolódtak a helyreállításhoz. 1955-ben Bálint A. és Héjj M. valamint K Gnandt P. végzett kisebb leletmentő ásatást a vár területén, feltártak két tűzhelyet és a kút kitisztítását kezdték meg.310 Az első nagyobbszabású ásatás Komáromy J. vezetésével 1958 - 1959-ben folyt, amikor az északkeleti sarok nagy rondelláját tárták fel. Komáromy ezzel kapcsolatban két tanulmányban foglalkozott a vár történetével és figyelme elsősorban a legkorábbi periódusra irányult. Ásatásai alapján arra következtetett, hogy a ma is részben álló négyszögű vár helyén korábban szabálytalan alaprajzú vár állott és ezt Ernye bán várával azonosította. 311 Egy harmadik tanulmányában áttekintette az addigi kutatásokat és részletesen ismertette saját ásatását.312 Kisebb ásatást 1961-ben is végzett, ezúttal az északnyugati toronyban, az itteni rondella nyugati részén.313 Az északnyugati torony előtti ágyúállást ugyanebben az évben Lócsy E. tárta fel és még több helyen is végzett ásatást.314 E munkákkal párhuzamosan a falak konzerválása, illetve kiegészítése tovább folyt, amiket ennek tervezője, Ferenczy K. ismertetett.315 Az 1955 -1961 közötti ásatások sok kérdést vetettek fel, amikre csak egy mindenre kiterjedő, teljességre törekvő feltárás adhatott választ. Erre 1963-ban és 1964-ben került sor. Sz. Czeglédy I. vezetésével. 1963-ban a belső vár feltárása fejeződött be, főbb eredményei: az első földvár nyomainak (kora a IX-XI. század között vitatott), a XIV. század eleji szabálytalan alaprajzú kővár jelentős alapfalainak, ezek felett pedig a Nagy Lajos kori, romosán ma is álló, négysaroktornyos szabályos várnak szétválasztása.316 1964-ben a külső vár került sorra, ennek XIV-XVII. század közötti építési periódusaira is sikerült rávilágítani (a pilléres híd, majd a külső várfal az ikertornyokkal, végül a rondella, az ágyúállás és az olasz bástya), (38. kép).317 Czeglédy ásatásainak hatalmas leletanyaga nagyrészt még közlésre vár, de az ásató kutatásainak eredményeit, a vár ezen is alapuló történetét és a maradványok leírását több ízben is közreadta.318 Továbbra is találkozunk a várral a legújabb történeti munkákban is, amelyek az ország történetébe ágyazzák. így Györffy Gy. a X-XIII.,319 Fügedi E. a XIII-XIV.,320 Engel P. a XIV-XV.,321 Lzsépi E. pedig a XVII. századot tekinti át.322 Két népszerűsítő, gyűjteményes munkában is megtaláljuk a várra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.323 Legutóbb Holl I. a négysaroktornyos szabályos alaprajzú középkori európai várak áttekintésében várunkat a típus késő csoportjába sorolta.324 A vár történetét Wenzel G. 1872. évi feldolgozása óta a történészek alaposan kielemezték. A vár építésének kezdeti időszakára azonban, amíg 1955-ben meg nem kezdődtek az ásatások, csak feltételezések láthattak napvilágot. Egyedüli fogódzó Anonymus krónikája volt, aki szerint a honfoglaló Bors vezér kapta Győr várát és Bors e várból és Borsod várából egy vármegyét csinált.325 A vármegye ilyen korai léte nem fogadható el, de a történészek egyöntetűen feltételezték, hogy a honfoglaló magyarok már fennálló várat találtak itt. Ipolyitól és Wenzeltől kezdve Győr nevét szinte mindenki tévesen az „avargyűrű"-ből származtatta és ennek megfelelően avar várat is tételeztek fel. Varjú E. és Lux G. voltak az elsők, akik ezt kétkedéssel fogadták, a mai nyelvtudomány pedig már végleg elveti ezt a megoldást és Győr nevét személynévből származtatja.326 E korai várat mindenesetre már kezdettől fogva mint „földvárat" tárgyalták, sőt Kandra K. rőzsével font palánkot tételezett fel, amit később kőfalak váltottak fel. E feltételezések Czeglédy I. 1963. évi ásatásával beigazolódtak. A legrégibb várfal alatt cölöplyukakat és gerendákból rótt faépítmény nyomait találta. A gerendák elszenesedett maradványai kötésben voltak, de en310 Bálint A. - Héjj M.-K. Gnandt P. 1957. 311 Komáromy J. 1960/a. 11-13, 1960/b. 217-219. 312 Komáromy J. 1963. 313 Komáromy J. 1962. 314 Lócsy E. 1962. 315 Ferenczy K. 1961, 1962. 316 Sz. Czeglédy I. 1964. 317 Sz. Czeglédy I. 1966. 318 Czeglédy 1.1971, 1973, 1975, 1979, 1988 319 Györffy Gy. 1966. 774-775. 320 Fügedi E. 1977.124. 321 Engel P. 1977.106. 322 lzsépi E. 1969. 323 Vártúrák kalauza 1.1975.163-170.; Kiss G. 1984. 90-97. 324 Holl I. 1984. 211, 214. 32 ^ Anonymus 31. fejezet. 326 Kiss L. 1980. 180, 254.
