Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
KISGYŐR-HALOMVÁR. A várra vonatkozó okleveles adatunk nincs. A Halomvár neve először egy XVIII. század végi térképen tűnik fel.264 Az irodalomban Lukács I. említi elsőként, 1847-ben, mint „földhányást",^ majd Fényes E.-nél is megtaláljuk.266 1864-ben még mint szántóterületet írják le: midőn a halom laposa feltöretett.. . szántás alkalmával sok zabola, vasak, sarkantyúk, sat. találtattak, de még most is látszik a sánczok árkai.267 Kandra K.,268 Szendrei J.,269 Récsey V.,270 Sennovitz Gy.271 és Leszih A.272 említették anélkül, hogy a vár korával foglalkoztak volna. Kemenczei T. a vár környékéről a miskolci múzeumba került őskori raktárleletek alapján feltételezte, hogy talán a kora vaskorban épült.273 Lossos M. és Ráksi M. 1967-ben felmérték. Sándorfi Gy. részletesen foglalkozott vele, a motte típusú várak közé sorolta, korát pedig a XIII. századra valószínűsítette.274 A Halomvár Kisgyőr községtől délre 2 km-re, a hasonló nevű hegy tetején van, Kisgyőr és Harsány határvonalán. A halom tszf magassága 316 m, a fennsík relatív magassága kb. 100 m. A hegy északi oldala meredek, a déli oldalon lankásan ereszkedik le a terep. A hegy teteje sík, enyhén domború. A meredek északi oldal felett található a vár, a még ma is jelentős méretű árokkal, melynek szélessége kb. 22, mélysége eléri az 5 métert is. Középen áll a motte dombja (34 - 35. kép). A dombot az árokból kitermelt földből építették, egyedül a nyugati oldalon került kisebb földmennyiség az árok külső oldalára. Az árok a keleti oldalon megszakad, itt egy kb. 6 m széles bejáró-utat hagytak az árok szelvényében. A középen álló domb nagyjából kör alaprajzú csonkakúp, belsejében nagyméretű mélyedéssel. A körbefutó felső perem az egyik oldalon alacsonyabb, mintha bejárat lenne a domb belsejébe. Falazott épületnek nincs nyoma. A domb relatív magassága az árkon belüli területhez viszonyítva 11, felső peremének átmérője 30 m. Az árokkal körülvett terület szabálytalan kör alakú, legnagyobb átmérője 255 m, területe (a középső dombbal együtt) 3,8 ha. A vár korára semmi adatunk sincs, de a történelemben lezajló események és a birtokviszonyok alapján a tatárjárás utáni eredetre gondolunk. KISGYŐR-VÁRHEGY (MAJORVÁR). A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk. 1864-ben a romokat „Majorház" néven említik,275 Bartalos Gy. pedig „Majorvár"-ként, mint „pogányvárat" ismeri.276 A várat 1968-ban Renner P. és Ráksi M. mérték fel. A vár Kisgyőr községtől nyugatra, kb. 1,2 km-re van. Tszfm 305 m, az alatta folyó Csincse-patak völgye feletti relatív magassága 70-80 m. A kelet felé kiugró földnyelv csúcsán lévő várat sánc vette körül, belső oldalán árokkal, amely a déli oldalon már lepusztult, ott csak terasz jelzi egykori vonalát (36. kép). A többi oldalon jó állapotban fennmaradt, különösen a nyugati oldalon, amely a vár legtám adhat óbb pontja. A sánc a vár felső részétől mintegy 10-15 méterrel alacsonyabb szinten fut körbe, a beépíthető, lakható résznél lényegesebb nagyobb területet befogva. A felső plató hossza kb. 32, szélessége 20 m, területe 0,048 ha. A felső platón a termett sziklába mesterségesen kivájt, négyszögletes üreg van, feltehetően egykori helyiség nyoma. Korhatározó leletet nem találtunk. A várat telepítése, alaprajza alapján tatárjárás előttinek véljük. MESZES-VÁRHEGY. A várra okleveles adatunk nincs. Egy XVIII. század végi térképen látjuk a Várhegy várát. Ez azonban sematikus ábrázolás, amely téglalap alakú, négyszögletes sarokbástyákkal ellátott erődként jeleníti meg, aminek azonban nyoma sincs a helyszínen.277 1865-ben egy helyi hagyományt jegyeztek fel, miszerint a várat akkor kezdték építeni, amikor a szendrői várat „lelövedezték", de mivel a törvény nem engedte több várnak a létesítését, félbehagyták.278 Az irodalomban elsőként Szendrei J. említi, mint 2 A BLT.22-5. 265 Lukács 1.1847. 266 Fényes E. 1851. 2. 72. 267 Pesty F. 1988.132. 268 Kandra K. 1871. okt. 19. 269 Szendrei J. 1883.134, 1927. 265. 270 Récsey V. 1890. 66. 271 Sennovitz Gy. 1902. 281. Utalása nem egyértelmű: „A Geszt fölötti Halom vagy Leányvár nevű földvár körsáncaiban igen sok XV - XVII. szazadra valló harcicsákányt, szekercét találtak a geszti kincskeresők." Nyilván a Halomvárról lehet szó, mert az esik közelebb a borsodgeszti határhoz. 272 Leszih A. 1908. 97. 273 Kemenczei T. 1966/d, 85, 105. jegyzet. 274 Sándorfi Gy. 1980. 27. 275 Pesty F. 1988.169. 276 Bartalos Gy. 1891.140. 277 BL U. 427. 278 Pesty F. 1988. 398.
