Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
„elips alakú földerőd"-öt,279 majd Leszih A.-nál is megtaláljuk.280 1935-ben Tompa F. Meszes község mellett késő bronzkori temetőben végzett ásatást. Ezzel párhuzamosan próbaásatással a Várhegy földvárában is kutatott, feltehetően őskori várra gondolt. Erről az ásatásról dokumentáció nem maradt fenn, csak annyit jegyzett meg az ásató, hogy a sáncot átvágta és belül is kutatott, de semmiféle kor határozó leletet nem találtál A Várhegy Meszes községtől északnyugatra 1 km-re, a Rakaca-völgyi víztározó déli partja felett emelkedik. Tszf magassága 231 m, relatív magassága átlag 76 m körüli. A hegy oldalai mérsékelten meredekek, északi oldala erősebben lejt. A kisméretű, ovális platón találjuk az egykori vár nyomait, amelyet ma is jó megtartású árka és az annak külső szélére hányt föld - talán sánc - jelez (37. kép). Az árok elipszis alakú, lapos területet fog körül, belső peremén mért hossza 30, szélessége 16 m, területet 0,04 ha. Az árok szélessége 7-9, mélysége 1 m körüli. Sem cserepet, sem falazásra utaló habarcsdarabot nem találtunk a vastag humusszal borított, sűrű bozóttal benőtt területen. Jellege alapján a várat középkorinak tartjuk. MISKOLC-AVASI TEMPLOM. Az avasi templom első alakjában a XIII. században épült. Az eredetileg félkörös szentélyű keleti kápolnát többször átalakították, bővítették. Gótikus csarnoktemplom alakját 1470-1489 között kapta, feltételezések szerint úgy, hogy az egykori körítőfalak alapjaira épültek a három hajót elválasztó karcsú pillérek.282 1544 augusztusában mintegy 8000 főnyi török sereg indult Rákos mezejéről, hogy Borsod vármegye népét, de különösen Miskolc városát megsarcolja. A török iszonyú pusztítást végzett.283 A legsúlyosabban az avasi templom sérült meg. Teteje leégett, belső oszlopai kidőltek, s csak a XV. századi vastag oldalfalak maradtak meg.284 Miskolc városa a csapást majd két évtizedig nem tudta kiheverni. I. Ferdinánd 1550-ben háromévi adómentességet ígért mindenkinek, aki a leégett házak helyébe újat épít.285 A miskolci avasi református egyház történetével kapcsolatban a XVI. század közepéről ismert egy adat, amely szerint „a fennforgó zűrzavaros állapotokra nézve bekeríttetik palánkkal az avasi templom."286 Az sem lehet véletlen, hogy éppen ebben az időben, 1557-ben épült fel a lőrésszerű ablakokkal és támpillérekkel ellátott tömzsi harangtorony a templomtól északnyugatra, a domb meredek szélén,287 talán összefüggően az előbb emh'tett palánkkal, amelyet a városi évkönyv 1597. július 1-i bejegyzése is megemlít.288 A templom épülete, a harangtoronnyal és a palánkkal nem lebecsülendő védelmet nyújthatott a portyázó seregekkel szemben. Miskolc városát 1526-ban már palánk vette körbe, amelyet még 1739-ben is megújítottak.289 Ennek alapján nagy biztonsággal tehetjük fel, hogy az avasi templom erődített jellege mintegy 180 évig fennállhatott, hiszen a várost védő XVII. századi palánk- és árokrendszerből a helység fölé magasodó avasi templom masszív tömbjét nem lehetett nélkülözni. MISKOLC-DIÓSGYŐR VÁRA A diósgyőri vár hazánk egyik legismertebb és viszonylag legépebben fennmaradt várromja. Történetére nagyszámú oklevél, épületeire egykorú leírások, ábrázolások és felmérések sokasága szolgáltat bőséges anyagot. Az irodalomban is gyakran szerepel. Kutatástörténeti áttekintésünkben csak a legfontosabbakat említjük. 1799-ben Vályi A. írja le az akkor már erősen omladozó várat, néhány történeti adat kísér et ében.290 Rövid említések291 után Wenzel G. 1872-ben az első történész, aki levéltári kutatások alapján a vár részletes történetét adja elő a Magyar Tudományos Akadémián, majd bő oklevélgyűjteménnyel együtt közreadta. 292 1879-ben Kandra K. foglalkozik kimerítően a történeti adatokkal, de ezeket a helyszíni vizsgálódásai alapján már a vár maradványaival és közvetlen környezetével veti egybe, részletesen leírva azokat, régi felméréseket 279 Szendrei J. 1883. 115, Miskolc 1(1886). 314, 1927. 266. 280 Leszih A. 1908. 97. 281 Tompa F. 1939. 31. 282 Horváth B.- Marjalaki-Kiss L. - Valentiny K. 1962.186. 283 Borovszky S. 1909. 84. 284 Horváth B. - Marjalaki-Kiss L. - Valentiny K. 1962. 33. 285 Borovszky S. 1909. 85. 286 Dobrossy I. 1978.45. 287 Horváth B,-Marjalaki Kiss L,-Valentiny K. 1962.184. 288 Novotny Gy. 1982. 31. 289 Nyiry D. 1926.4 - 5. 290 Vályi A. 1796 -1799. 2, 83 - 84. 291 Fényes E. 1851. 1, 263.; Ipolyi A. 1866. 25. 292 Wenzel G. 1873.
