Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
KAZINCBARCIKA-VARHEGY. A vár okleveles említését nem ismerjük. A Várhegy nevét, a kúp jelölésével, egy 1789. évi térképen találjuk.251 Fényes E. írja, hogy Kazinc falu felett délnyugatra egy régi földvár maradványai látszanak.252 Borovszky S. a szlávnak tartott várak közé sorolta.253 Szegedi L. helybeli újságíró a helyszínen középkori cserepeket gyűjtött.254 Kozák K. 1955-ben végzett ásatást a várban, az eredményekről rövid jelentésben számolt be. 255 A várat a Tardona-patak széles völgyének délkeleti szélén találjuk, a mai Kazincbarcika-Újvárossal szemben. Egy mellékvölgy - amely egyben a külső vár határa volt - választja el a mögötte, keletre emelkedő magasabb domboktól. Minden oldala igen meredek. A kétrészes vár az ún. motte-típusú várak csoportjába tartozik (32. kép). Központi dombját feltöltéssel emelhették. A délnyugati oldalán, ahol a csatlakozó terep enyhébb lejtésű, árok vette körbe, amelynek nyomai jól kivehetők. A külső várat sánccal védték, ez kétoldalt csatlakozik a központi dombhoz és lefut a Várhegyet a szomszédos domboktól elválasztó mellékvölgybe. E völgy nyugati vége árokkal kezdődik, de ez inkább erózió eredményének, semmint emberi alkotásnak látszik. Feltételezzük, hogy e mellékvölgy felől olyan védőmű (kerítés, fapalánk) őrizhette a várat, amely pusztulása után a terepen nem hagyott nyomot maga után. A vár relatív magassága a délkeleti oldal völgye felett 22 m, északnyugati oldala azonban, a Tardona-patak völgye felett ennél jóval több. A központi, hosszúkás alakú domb relatív magassága kb. 12, hossza 27, legnagyobb szélessége 13 m, területe 0,03 ha. A külső vár hossza kb. 210, szélessége kb. 65 m, területe 1,2 ha. A külső vár meredeken lejt délnyugat felé, csupán a központi domb aljától 20 méterre, az árok külső széle mellett látható egy laposabb terület. Kozák K 1955-ben egy 6x6 méteres, négyzet alakú épületet tárt fel a központi domb platóján. Égett gerenda nyoma, sok patics és cölöplyukak jelezték a ház helyét. Az ásató három darab számszerijj nyílvég, valamint a kerámia leletek alapján a ház korát a XIII-XIV. századra keltezte. A dombtető szélén is megfigyelt cölöpnyomokat s bár a perem lepusztulása miatt a megfigyelés bizonytalan volt, valószínűsíthető, hogy a dombtetőt kerítés, vagy palánk szegélyezte. A ház körvonalán kívül is hasonló korú leleteket talált, mint belül. Itt egy kemencét is sikerült feltárni, mellette állatcsontok kerültek elő (marha, sertés, juh, kecske, csirke). Mindezek arra vallanak, hogy a várat huzamosabb ideig lakták. Az egyik szelvényben festett, mázas cserepek pedig arról tanúskodnak, hogy a XV-XVI. században is volt a várban élet. Kazinc helységről tudjuk, hogy 1240-ben vár népek lakták.256 Később 1385-ig Dédes várához tartozott, majd a XV. században a Lórántfiaké. Vámszedő hely volt a valószínűleg mezővárosi rangú helység,257 KISGYŐR-ALSÓ-KECSKEVÁR. A vár okleveles emh'tését nem ismerjük. ,A Bükk erdejében egy magas csúcsos hegyen" lévő várat Fényes E.,258 majd Kandra K. említi.259 Bartalos Gy. mint „pogányvárat",260 Gerecze P. mint földvárat ismeri,26l Borovszky S. szláv építménynek tartja.262 Szendrei J. ismét pogányvárnak, illetve földvárnak nevezi.263 1970-ben Ráksi M. és Matlák S. szintvonalas felmérését készítették el. A nehezen megközelíthető várat minden lakott helységtől távol találjuk, Kisgyőr község központjától nyugatra 5,5 km-re, a Felső-Kecskevár nevű hegyből dél - délkeletre kinyúló különálló hegycsúcson. Tszf magassága 490 m, az alatta kanyargó völgyek feletti relatív magassága 150 - 200 m. A meredeken kiugró hegycsúcs sziklás, kőgörgeteges felszínén árok vagy sánc nyomát nem találni (33. kép). A rendkívül meredek hegyoldal ezeket feleslegessé tette. A Felső-Kecskevárhoz átvezető hegynyereg is több mint 30 méterrel alacsonyabb szinten van. A sziklacsúcs tetején egy kb. 30x20 méteres platón építették meg a várat, kerítő fala részben ma is áll még. Az 1 m vastag, 1,5 m magas falmaradványokból egy szabálytalan öt- vagy hatszögű, hosszúkás védett terület rekonstruálható. A védett terület 0,032 ha. Leletanyagot nem találtunk, de a teljesen lekopott sziklás talajon erre nincs is sok remény. A vár helyének megválasztása és alaprajza alapján feltételezhető, hogy a tatárjárás után épült. 251 BL T. 82-2. 252 Fényes E. 1851. 2.189. 253 Borovszky S. 1909. 7. 254 Kozák K. 1955. 255 Kozák K 1957. 256 Györffy Gy. 1966. 780. 257 Csánki D. 1890.173. 258 Fényes E. 1851. 2, 72. 259 Kkandra K. 1871. okt. 19. 260 Bartalos Gy. 1891.140. 261 Gerecze P. 1906. 244. 262 Borovszky S. 1909. 7. 263 Szendrei J. 1927. 266.
