Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
mencét is feltárt, 240 A vár említésével továbbra is többször találkozunk, 24 ! Történetével elsőként Soós E. foglalkozott részletesen, de a templom szerinte is a vár területére esik. 242 1926-ban, mai kifejezéssel élve, komplex régészeti és történeti kutatás folyt a borsodi várban, ahol Leszih A. végzett nagyobb ásatást, Nyiry D. és Megay G. részvételével. Akkoriban még 16 falusi ház állt a vár területén. Ezek között jelölte ki a kutatóárkokat, amelyek a leírás szerint jól érzékeltetik, hogy a várat és közvetlen környékét alaposan át kívánta vizsgálni. Helyszínrajz, vagy egyéb részletrajz sajnos nem maradt fenn, ezért pontos helyüket nem ismerjük. A sáncot 4 m mélységig vágta át, korhadt, illetve elszenesedett gerendákat és részben égett földet talált benne. Vázlatos rajz mellékelésével leírta a gerendák fekvését, ennek alapján a sánc rekeszekből álló szerkezetére következtethetünk. Közvetlenül a ref. templom mellett három helyen végzett kutatást, sok sírt tárt fel, mindet bolygatottnak találta. A temetőt Árpád-korinak határozta meg, de a leletek közül csak kilenc S végű ezüst karikát nevezett meg és említ még egy XV - XVI. századi zablatöredéket. Kissé távolabb a templomtól további négy árkot ásatott, eredmények nélkül, a temető tehát csak közvetlenül a templom melletti területre korlátozódik. A vár belső területéről két kutatóárkot emh't, ezekről csak annyit tudunk, hogy hullámvonalas díszítésű cserepek és agyagtapasztás töredékek kerültek elő. Néhány árkot a vár alatt a Bódva partján és a vasútvonal felé eső síkságon is ástak, de eredmény nélkül. A vár területén előkerült cserepekről megjegyzi, hogy kétszeres-háromszoros hullámvonallal és élesen bevágott egyszerű vonalakkal vannak díszítve. 2 ^ Az 1926. évi ásatáshoz kapcsolódva ugyanekkor Nyiry D. 244 és Leveles E. 245 foglalkozott a vár határvédelmi jelentőségével, illetve a magyarság északra való terjeszkedése miatt annak későbbi csökkenésével, valamint Bors személyével. Hasonló értékelést találunk később Holub J. 246 és Kniezsa I. 24 ? tanulmányában is. Az 1926. évi helyszíni kutatásokat továbbiak sokáig nem követték, de ezek eredményei alapján gyakran szerepel a vár az irodalomban továbbra is. 248 Az újabb időkben a vár közvetlen közeléből értesülünk IX-X. századi sírokról, 249 illetve Árpád-kori települési nyomokról. 250 1987-ben kezdődött meg a vár újabb, az előzőnél nagyobb arányú feltárása L. Wolf M. vezetésével, 1988-tól Nováki Gy. is bekapcsolódott az ásatásba. Az új kutatások a X. századi település nyomait és a sánc favázas szerkezetét tárták fel. A borsodi vár Edelény északi végében, a beolvasztott Borsod község területén, a Bódva folyó bal partja feletti lapos, sziklás dombon van. A hosszúkás, ovális alakú dombot körös-körül meredek lejtő határolja (31. kép). Délnyugati végében, elkülönülő részen áll a ref. templom, a váron kívül. A vár területén a múlt században és e század első felében a falu lakóházainak egy része állt. Ezek részben lebontásra kerültek és helyükbe, főleg a vár nyugati szélén cigánytelep létesült, de utóbbiakat a közelmúltban felszámolták, a házakat lebontották. Azóta a vár egész területe beépítetlen, régészetileg védett, 1987 óta ásatási terület. A sok újkori bolygatás és építkezés miatt a vár ma már csak részben mutatja eredeti alakját, de jól rekonstruálható. A földsánc a délkeleti oldalon kb. 100 m hosszúságban, 2-3 m magasan még viszonylag épen áll. Az északnyugati oldalon kb. 70 m hosszú, hasonló magasságú szakasz maradt fenn, de igen rossz állapotban, sok bolygatással. A többi oldalon ma már nyoma sincs a sáncnak a felszínen, teljesen lehordták. A templom kis dombjától mély árok választja el, de ezt a nyugati oldalon már erősen feltöltötték. A vár belső területe erősen bolygatott, sok helyen újkori törmelék borítja. Az 1987-ben megindult ásatások fogják tisztázni az eredeti szinteket. A vár hossza 205, szélessége 105 m, területe 1,7 ha. 240 Nyiry D. 1927/a, 71. 241 Csánki D. 1890.163.; Leszih A. 1908. 97.; Gerecze P. 1906. 241.; Borovszky S. 1909. 7, 13. Utóbbi munkában (88 - 89. oldalon) van egy előttünk nem világos XVI. századi adat. Eszerint Bebek Ferenc 1544 után Borsod földvára helyén fallal megerősített várkastélyt építtetett, amelyet az 1560-as években a hajdúk megtámadtak és felégettek. Az 1987-ben megkezdett ásatás a földvár belső területének már nagy részére kiterjedt, de ennek nem találta nyomát. 242 Soós E. 6., 24, 71. 243 Leszih A. 1927/a. 244 Nyiry D. 1927/b. 245 246 Leveles E. 1927. Holub J. 1938. 102. 247 Kniezsa 1.1938. 380, 409. 248 Genthon I. 1961. 2, 72.; Nováki Gy. 1964. 146, 1975. 335.; Dénes Gy. 1975. 379.; Hellebrandt M. 1978-1979. 18.; Az 1926. évi leletek ismertetését lásd: Fehér G.-Éry K -Kralovánszsky A. 1962.33. és K. Végh K 1970. 80.; Joó T. (1968), Dénes Gy. (1975.379.) és a Vártúrák kalauza 1. (1975. 183 -184.) tévesen kapcsolják a borsodi várra vonatkozó XIII. századi adatokat a Szendrőlád melletti várhoz. 249 Gádor J. 1974. 250 Gádor J.Hellebrandt M. 1977. 79 -80.
