Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)
II. Középkori és újkori erődítmények leírása
A várnak két részét tudjuk megkülönböztetni. A belső vár a hegy legmagasabb részét foglalja magába. Az ezt körülvevő fal nyoma jól követhető. A délnyugati oldalon egy derékszögben megtörő, ma is álló falrészletet találunk 12 m hosszúságban, egy másik kis részletet pedig az északi oldalon. A belső vár hossza 35, legnagyobb szélessége 20 m, területe 0,09 ha. Középen erősen bemélyed, valószínűleg a kastély építéséhez kibányászott falak helyén. Délnyugati oldalához, néhány méterrel alacsonyabb szinten, a külső várrész csatlakozik, körvonalai ennek is elég jól követhetők. E várrész hossza 32, szélessége 14 m. A belső vár északkeleti oldala alatt két falmaradvány áll egy vonalban, feltehetően a délkeleti oldal rövid sáncával együtt képezett egy védő vonalat, itt valószínűleg falszoros volt. A várat lejjebb árok vette körbe, de már feltöltődött és ma már csak terasz alakjában mutatkozik. Csak a délkeleti oldalon van egy rövid sánc és egy további 30 méteres szakasz még a nyugati, legalacsonyabban fekvő részen figyelhető meg. A vár bejárata a Várhegy nyugati aljában volt, ahol a sáncmaradvány is megszakad. Az itt látható kerek kis domb feltehetően a kapu védelmi berendezésének maradványa. A sáncon (teraszon) falnak nem láttuk nyomát, az egykorú leírás is „palánk"-ot említ. A sánccal körbezárt vár teljes területének legnagyobb átmérője 80 m, területe 0,46 ha. A Várhegy délnyugati aljában, a vár bejáratától alig 20 méterre kezdődően 12 gabonásvermet találunk egy sorban, a tufa kőzetbe bevágva. Valamennyi körte formájú, felső nyílásuk négyzet alakú. A vermek mélysége 4,50-9,50 m, legnagyobb átmérőjük 3,00-6,5 m között váltakozik. Az 1568. évi leltárban említik a vermeket, amelyekbe a várhoz tartozó tardi birtokról származó árpát töltöttek be. A vermekről és azok használatáról több biztos adatunk nincs. 209 DÉDESTAPOLCSÁNY-DÉDESI VÁR. Istvánffy M., XVI. századi történetíró írja le részletesen Dédes várának 1567. évi ostromát és felrobbantását. 2 ! 0 A történetet később sokan átvették tőle. Az „omladozott várat" Vályi A. is említi. 2 ll Ipolyi A. írja, hogy a váradi Regestrum szerint Dédesen királyi bivalyvadászok laktak. 2 ! 2 Fodor A. 1827-ből fennmaradt kéziratában írja le a várat, a Verebce-tető őskori sáncaival együtt, utóbbiakat összefüggésbe hozza a középkori dédesi várral és ismerteti az 1567. évi ostromot Istvánffy alapján.213 Fényes E., 2 14 Pesty F. 2 15 Bartalos Gy. , 2 16 Gerecze P. 2 17 Genthon 1.218 csak említi, míg Soós E. 2 ! 9 és a Bükk útikalauza 220 részletesen írnak a várról. Szendrei J. 1902-ben egy falrészletet rajzolt le a helyszínen, a rajzot Soós E. másolatából ismerjük (29. kép). 22 ! Csánki D. 222 Györffy Gy., 22 3 Fügedi E., 224 és Engel P. 225 a várra vonatkozó okleveles adatokat gyűjtötték össze. Borovszky S., 226 Gerő L.,227 a Vártúrák kalauza 22 8 és Kiss G. 229 műveiben a vár történetének rövidebb-hosszabb leírását és történetét találjuk. A várról helyszíni bejárás alapján legutóbb Dobosy L. adott leírást vázlatos felmérés kíséretében, a történetét is összefoglalta. 2 ^ Dédes falut a XIII. században várjobbágyok lakták, nevét egy Dedus nevű várjobbágytól kaphatta. 1247ben a dédesi várjobbágyok az őket védelmező Miskolc nembeli Phyle zágrábi prépostnak, Tamás ispánnak és Imrének eladták Dédeskő egyharmadát - két hegyet - várépítés céljára. Az oklevél szerint a szóban forgó hegy mellett vasművelés is folyt. 1254-ben már állt a vár, ekkor Ákos nembeli Ernye birtokában volt. 209 Nováki Gy. 1986-1987. 20 - 29, 10-13. kép. 210 Istvánfi M. 1867. 564. 211 Vályi A. 1769-1799. 1. 471. 212 Ipolyi A. 1866. 11. 213 Fodor A. 1827. 214 Fényes E. 1851.1. 249 - 250. 215 Pesty F. 1988.189. Mályinka leírásában. 216 Bartalos Gy. 1899/b. 33 217 Gerecze P. 1906. 242. Genthon 1.1961. 66. 218 219 Soós E. 6, 81. 220 Erdey Gy. - Hubay J. - Vigyázó J. 1932. 214. 221 Soós E. 6, 92. 222 Csánki D. 1890. 164. 223 Györffy Gy. 1966. 769. 224 Fügedi E. 1977.121. 225 Engel P. 1977.105. 226 Borovszky S. 1909. 40, 79, 93, 347. 227 Gerö L. 1955. 299. 228 Vártúrák kalauza 1.1975. 159-160. 229 Kiss G. 1984. 87-89. 230 Dobosy L. 1975. 15 - 20.
