Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

I. Őskori erődítmények leírása

ugyaninnen a miskolci múzeum, de ezeknek még az előkerülési évét sem ismerjük.78 akárcsak egy kis bronz nyílhegyének sem. 79 1930-ban Leszih A. végzett ásatást a Nagysáncon. Erről csak annyit tudunk, hogy kelta kori lakóhelyek nyomait és „nagy urnákat" tárt fel. 80 Az ebből az ásatásból származó leletanyag néhány tárgyával később Hu­nyady I. foglalkozott, mégpedig egy vasfibulával és egy bronz csüngővel, 81 valamint vasból, lignitből és üveg­ből készült karperecekkel, egy további vasfibulával és néhány cseréppel. 82 Hunyady nem közölte az összes, 1930-ban előkerült leletet, ezért 1969-ben K Végh K. vette sorra a kimaradottakat az ásatás kutatóárkai sze­rint csoportosítva. Ezek között a már említettekhez hasonlók, valamint vasból készült pánt, kapocs, szög, tű, lánc, fűrész és edénytöredékek is szerepelnek.83 Néhány kora vaskori edénytöredéket Kemenczei T. is közölt ugyanebből az ásatásból.84 1930 után hosszabb ideig nem végeztek ásatást a Nagysáncon. 1940-ben egy malomkövet találtak, 85 1950-ben Neogrády S. egy korábban készült légifelvételét közölte a várról, 86 maj 1956-ban a felszínen gyűj­töttek cserepeket. 87 1958-ban került sor ismét ásatásra, Párducz M. vezetésével. A telep északkeleti felében tíz helyen egy-egy 5x5 méteres szelvényt tártak fel. Az egyik helyen két, egymásba épített késő bronzkori ház felett egy késő kelta kori házat találtak. Az északkeleti, ma 2 m magas sáncot is átvágta, 60 - 70 cm magasra felhalmozott köveken földtöltés bontakozott ki. Számos bronz- és vastárgy, valamint edénytöredékek kerül­tek elő. Az ásatással párhuzamosan a földvár sánccal körülzárt belső területének szintvonalas felmérését is elkészítették Bálás V. vezetésével. 88 Az ásatás eredményeinek feldolgozása még nem történt meg. Az eddig közölt leletanyag a késő bronzkori Kyjatice-kultúrába, illetve az ezt pár száz év múlva követő késő kelta kor­szakba tartozik. 89 Párducz említ szkíta kori bronz nyílcsúcsot, egy honfoglalás kori, rombusz alakú vas nyíl­hegyet, továbbá XIV-XV. századi cserepeket is, de ezeknek a vár szempontjából semmi jelentőségük sincs. 90 A Nagysáncot 1965-ben a védett régészeti területek közé sorolták.91 Ezután az addigi eredmények rövid említésével találkozunk, 92 illetve néhány itt előkerült szórvány neolitikus (bükki kultúra) cserepet vettek nyilvántartásba. 93 A Nagysánc Miskolctól délnyugatra 2,5 km-re, Bükkszentlászló (korábban Óhuta) délkeleti vége felett emelkedik. Önálló hegyet képez, igen meredek oldalakkal, amely csak északnyugatról közelíthető meg egy 10-15 méterrel alacsonyabban fekvő hegynyeregről (14. kép). A nagyjából háromszög alakú hegytetőt közé­pen egy hatalmas, természetes töbör osztja ketté, egy délnyugati, nagyobb részre, illetve egy északkeleti, kisebb részre, melyek relatív magassága a töbör aljához képest 50, illetve 30-35 m. A hegytető pereme jól követhető. Eredetileg sánc vette körül, de az intenzív földművelés következtében ma már csak az északnyu­gati és az északkeleti szakaszon találjuk meg 70-100 m hosszúságban és a délkeleti oldalon egy 40 m hosszú részen, magassága 1-2 m körüli. Az északi és déli oldalon szélesre szétszántották, míg a nyugati és a kelet-délkeleti oldalon teljesen eltüntették, csak az éles hegyperem jelzi az egykori telep szélét. A sáncot árok nem kíséri, erre az igen meredek hegyoldal miatt nem volt szükség. A belső területre három földút vezet fel, mindháromnál megszakad a sánc. Ezek közül az északnyugati oldalon, a hegynyereg felől felvezető út és kapunyílás lehetett az eredeti bejárat, a másik kettő bizonyára újkori. A belső terület legnagyobb (északkelet - délnyugati irányú) átmérője 620, északnyugat - délkelet irányban pedig 500 m, kiterjedése 16,9 ha. Az egész belső terület földművelés alatt áll, illetve most már nagyobbrészt parlag. A szántóföldek szélét jelző rézsűk hosszan húzódnak, a meredekebb részeken pedig teraszokkal kis parcellákat alakítottak ki. Lehetséges, hogy némelyikük őskori eredetű. A hegy oldalát erdő fedi. 78 Kemenczei T. 1966/d. 53 - 54. 1984.146. 79 Kemenczei T. 1968. 22. 80 Pesti Hírlap 1930. szept. 5. 81 Hunyady 1.1942. XX. 1.12., XXXVII. 1.13. 82 Hunyady 1.1957.177-178. 83 K. Végh K. 1969. 71. 84 Kemenczei T. 1970. 23. 85 K Végh K. 1969. 71. 86 Neogrády S. 1950. 325. 87 K Végh K. 1969. 71. 88 Párducz M. 1959., 1970/a. 89 Kemenczei T. 1970. 23., 28., 1984. 41., 128. 90 Párducz M. 1970/a. 100. 91 HOM 1965. máj. 25. 011-339 - 488 helyrajzi számmal. 92 Kemenczei T. 1970. 23, 28.1984. 41, 128.; Szabó J. Gy. 1983. 295, 300. 93 Kalicz N. - Makkay J. 1977.123.

Next

/
Thumbnails
Contents