Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

I. Őskori erődítmények leírása

mesterséges erődítésnek. Az északnyugati, enyhébb lejtésű oldal felől földsánc és előtt elmosódott, már csak terasz alakjában követhető árok védi. Délnyugati sarkában egy rövid szakaszon csekély magasságú belső sánc is kíséri az árkot. A sánc magassága a belső terület felől alig mérhető, 0,5 méteren alul marad, az árokból mért magassága 3 m. Az árok szélessége nem állapítható meg pontosan, külső széle és a sánc gerince között távolság 10 m körüli. A sánc teljes hossza 85 m. A vár átmérője 115, illetve 65 m, területe 0,45 ha. Egész területét idős állományú erdő fedi, régészeti leletet a vastag avarban nem találtunk. Jellege alapján leginkább őskorinak, közelebbről késő bronzkorinak tartjuk. Megbízható kormeghatározást azonban csak egy későbbi ásatástól várhatunk. BÜKKÁBRÁNY-TEMETŐ. (Lásd a középkori várak között.) BÜKKARANYOS-FÖLDVAR. A Földvár árkának első emh'tését 1851-ből ismerjük, amikor még a középkori cseh várak közé sorolták.20 Ezután hosszú ideig meg-megemlítik, de behatóbban senki sem foglalkozott vele.2l 1896-ból ásatásról tudunk a földvárban, közelebbi adatok nélkül .22 Korek J. és Patay P. 1958ban egy neolitikus, a bükki kultúrába tartozó cserép lelőhelyeként említi.23 1964-ben Kemenczei T. már mint árokkal körülvett kora vaskori földvárat sorolta be, amelynek oldalában cserepek találhatók,24 majd a következő évben a védett régészeti területek közé sorolták.25 1965-ben Kemenczei T. leletmentő ásatást végzett a földvár északnyugati szélén, ahol 16x24 m nagyságú szelvényt tárt fel (3. kép). Az alsó rétegekben a bükki kultúrának jelentős telepmaradványai kerültek elő, két földbe mélyített ház, gödrök, paticsok, csiszolt kőbalta és cserepek. Felül már a késő bronzkor sok lelete került elő, de ebből a korszakból rétegződés, vagy ház alaprajza nem bontakozott ki. A feltárt leletanyag a telep szélére dobott hulladékának bizonyult. A késő bronzkori szint 20-60 cm mélyen volt, sok cseréptöredéket tartalmazott a pilinyi kultúra Bárca-csoportjából. Az ásatás folyamán a cserepek között került elő egy 41 darabból álló bronz kincslelet (a bükkaranyosi IV. számú) egy halomban (31 lándzsa, 8 tokos balta, 2 csákány), ugyanabból a periódusból.26 Kemenczei T. a feltárt szelvény folytatásaként 26 m hosszú kutatóárokkal átvágta a sáncárkot is, amely a metszet tanúsága szerint eredetileg 2 méterrel mélyebb volt, de szélessége mindössze 3-4 métert ért el, alját pedig gömbölyűén képezték ki (4. kép). Az árok betöltődésében késő bronzkori cserepek voltak.27 1967-ben Lossos M. és Ráksi M. szintvonalas felmérést készítettek a Földvárról. Újabb kutatás nem történt, 1976-ban a földvár körüli hétvégi házak építésénél került elő nagyobb mennyiségű bronzkori cserép, patics és őrlőkő.28 1983-ból rövid utalást találunk a fenti ásatás eredményeire.29 A Földvár Bükkaranyos községtől északnyugatra, 1,5 km-re van, közvetlenül a Miskolc - Harsány közötti és a Bükkaranyosból kivezető országút találkozása felett, attól keletre. Itt egy meredek oldalú dombsor kezdődik északi irányba, melynek az elején találjuk a Földvárat. Csak északi irányban függ össze egy keskeny, de mélyebben fekvő nyereg révén a dombsorral. Teteje sík, csak enyhén lejt délkeleti irányba. Megközelítően kör alakú, a plató széle jól kivehető, egyedül a délkeleti hajlatban válik bizonytalanná. A perem alatt árok fut körbe, mélysége a peremhez viszonyítva 2-5 m, mai felső szélessége 20-30 m között váltakozik. Az árok külső oldalát sánc kíséri, magassága 0,5-2 m közötti, a délnyugati és az északnyugati oldalon azonban egyegy hosszú szakaszon hiányzik, ezeken a helyeken terasz alajában látjuk az árkot. Az árkon belüli terület át M Fényes E. 1851. 1. 49. 21 Kandra K. 1871. okt. 19.; Bartalos Gy. 1891.140.; Babik J. 1903-1904. 206. 22 Szendrei J. 1897.185. 23 Korek J. - Patay P. 1958.12. 24 Kemenczei T. 1965.; K. Végh K - Kemenczei T. 1964 -1965., 450. 25 HOM 1965. máj. 25. 021-2299/2. helyrajzi számmal. 26 Kemenczei T. 1966/a-d., 1970. 28-29.; Kemenczei T.-K. Végh K 1966. 403 - 404.; Kemenczei T. 1974. 49., 1984. 97 - 98., 115.; A neolitikus leletekkel kapcsolatban lásd: Kalicz N. - Makkay J. 1977. 71., 123.; Bükkaranyosról (korábban Aranyos) a múlt század óta már négy bronz kincslelet került elő. Ezek közül az I. számú a pilinyi kultúrából származik, tehát azonos korú az 1965-ben, a Földvárban előkerült IV. számú leletegyüttessel, de a II. és III. számú már az ezt követő Kyjatice-kultúra hagyatéka. Az I - III. számú leletegyüttesek közelebbi lelőhelyét Bükkaranyos határán belül nem ismerjük, ezért bizonytalan, mennyiben hozhatók összefüggésbe a Földvárral (Kemenczei T. 1984. 115., 145.). Mozsolics A. e leletek alapján aranyosi raktárlelet-horizontot különböztet meg (1985.104-106.). 27 Kemenczei T. 1974. 49.; 1984. 97. Ezúton mondunk köszönetet Kemenczei T.-nak a sáncátvágási rajz közlésének lehetőségéért. 28 Gádor J.Hellebrandt M. 1977. 78. 29 Szabó J. Gy. 1983. 292.