Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig. Die Burgen des historischen Komitats Borsod von der Urzeit bis zur Kurutzeit (Budapest - Miskolc, 1992)

I. Őskori erődítmények leírása

I. Fejezet ŐSKORI ERŐDÍTMÉNYEK BÁNHORVÁTI-FÖLDVAR. Legkorábbi említését egy 1860-ból származó térképről ismerjük, amely a Jardonka-szőlő nevű hegyháton szabálytalan ötszögű területként, szántóföldek között ábrázolja,

8 de említik néhány évvel később is, a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtés során.9 A Herman Ottó Múzeumban egy bronz karperecet őriznek a későbronzkori pilinyi kultúrából, amelynek lelőhelyeként a Földvár szerepel, de előkerülési körülményeiről semmi adatunk sincs.l° Tudunk egy 1932. évi ásatásról, amit Lenkey Gy. végzett, de erről nem maradt fenn feljegyzes.il A hellyel legutóbb Dobosy L. foglalkozott. Részletesen leírta a környezetét, a Földvár nevű dombot és vázlatos felmérését is közölte. Közelebbi kormeghatározás nélkül, mint várdombot ismerteti, de megjegyzi, hogy körülötte sem árok, sem sánc nem látszik.12 A Földvár nevű domb Bánhorváti községtől délnyugatra, kb. 2 km-re van, a Köves-mái tetőről délkeleti irányban lejtő, széles hegyháton (1. kép). Az egyenletes felszínből kiemelkedő kerek domb alapátmérője kb. 40 m. Magassága a lejtő felől mérve 4-5 m, de az északnyugati emelkedő felől alig éri el az 1-1,5 métert. Közepe szabálytalan alakban erősen bemélyed, újkori bolygatás nyomaként, a gödör felső átmérője 17 m körüli, legnagyobb mélysége 2 m. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a dombot teljesen felásták, a középen kitermelt földet a szélére dobták, így a domb eredeti alakját és méreteit ma már nem tudjuk rekonstruálni. A dombot sem árok, sem sánc nem veszi körbe. Északnyugati, tehát felső széle mellett azonban a hegyhát mindkét oldalon kissé beível, ami esetleg árok nyomaként maradt meg. Mivel már az 1860. évi térkép szerint is szántóföld vette körbe és Dobosy L. is szántóföldet (akkor már parlagot) talált, lehetséges, hogy a hosszú ideig tartó földműveléssel már beszántották az árkot. Mai alakjában azonban nem látszik egyértelműen várnak, felmerül annak a lehetősége is, hogy őskori sírhalom volt. A dombtól északnyugatra, az enyhén emelkedő hegyháton, 30 méteren belül kis próbafúrásokat végeztünk, vörösre égett kis paticsdarabokat találtunk, egyebet nem. A domb korára és rendeltetésére csak ásatással lehetne fényt deríteni. BORSODNÁDASD-VAJDAVÁR. A hegy nevével első ízben egy 1800-ban készült térképen találkozunk.13 Pesty F. helynév gyűjteményében, 1864-ben várként említik, ahol sáncok látszanak, egykor pedig vajdák lakták.14 Bartalos Gy. 1899-ben emh'ti, közelebbi adatok nélkül,

15 Borovszky S. szláv várnak tartja,l6 jóval később pedig mint kultikus rendeltetésű helyet említik.17 A hozzáfűzött mondákat egy újabb feldolgozásban találjuk, de ugyanitt megtudjuk, hogy (a monda szerint) nemcsak a tatár és török időkben szolgált menedékül a környék lakóinak, de 1944 őszén is, amikor a front átvonulása idején a férfi lakosság itt húzódott meg.18 A vár korábbi kutatásait Dobosy L. foglalta össze.19 A Vaj da vár Borsodnádasdtól nyugat - délnyugatra 4,5 km-re van, a hegyvidék mélyén, minden útvonaltól távol (2. kép). Köröskörül meredek az oldala, csak az északnyugati oldalon, az Ökörhegyre átvezető nyereg felől közelíthető meg viszonylag lankásabb emelkedővel. Tengerszint feletti magassága 529 m. A vár enyhén domborodó területe megközelítően háromszög alakú, alkalmazkodva a természetes domborzati viszonyokhoz. Észak, kelet és dél felől igen meredek oldal övezi, ezeken az oldalakon nincs nyoma 8 BL U. 91. 9 Pesty F. 1988.53. 10 Kemenczei T. 1968. 21., XI. t. 7; 3. kép; 1866-ban Ipolyi A. említ „arany ékszereket és bronzokat" Bánfalvárói, közelebbi helymeghatározás nélkül. Mivel a Földvár az egykori Bánfalva határához tartozott, nincs kizárva, hogy ezek is onnan származnak. 11 HOM fotóleltárkönyv 15-16. Erre az adatra Wolf M. hívta fel a figyelmünket. 12 Dobosy L. 1975.10-12. 13 BL T. 521/213. 14 Arió és Nádasd határában említve. Pesty F. 1988.137., 232. 15 Bartalos Gy., 1899. 33. 16 Borovszky S. 1909.7. 17 Klein G.-Péchy-Horváth R. 1939., 9. 18 Nemesik B. 1966., 313. ^ Dobosy L. 1975.12-15. A 8. képen a mi méréseinktől erősen eltérő alakú és jóval kisebb vár rajzát közli. Térképen történt azonosítás szerint a Vajdavár és Szarvaskő (Ökörhegy) közötti 529 m magas, kúpos hegyet mérte fel, a Vajdavártól nyugatra kb. 300 méterre, amely már Heves megye területére esik.