Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

gyes buzgó Tanítóival együtt egy napon mindenestől fogva az városnak közönséges szabad házábul kihányattatván, közülük méltatlan számkivetésre kényszerítettek Begányi György akkori tokaji udvarbíró, és Nébest Pál tartzali plébános vakmerősége által... 1691. Ezen esztendőben a nagy portziónak elviselhetetlen terhe, német hadaknak sűrű járása szünte.len lévén... Tavasz nyílásakor hat egész regiment lovas és Gyalog Német hadakkal kelletvén a tokaji réven errefelé által takarodni, a Tiszának akkori rendkívül való megáradásával éppen Rakamazhoz járván ki a hidasokkal, s a gyakori szélvészekben is a rendkívül való vizeknek irtóztató felháborodása s nagy habzása miatt folytában a hidasok nem takarodhatván, a már által hozottak s költöztettek mind addig Tartzal körül mulatoztanak, valameddig a megírt regimentek mindenestül fogva az Tiszán által nem mentenek... Kiknek félelmétől járó marhájokat is szörnyű bajoskodással széjjel a szomszéd határokon való nagy hegyekben rejtegetvén sem szántásokat, sem más szükséges munkájúkat többnyire az egész tavasz idején temérdek károkkal s dolgokban való hátra maradással véghez vinni nem lehetett. Ami pedig ennél is szenvedhetetlenebb, ezen regimenteknek ketteje mindjárt Tartzalon kívül a Henye Promontóriumon túl vetések között telepedvén meg, három pedig a zombori kőszirttől fogva a keresztúri kőbánya körül a Tartzali kepés földekig a szőlők alatt mindenütt a vetések mellett ütvén tábort, a tavaszi vetéseinknek nagyobb részét ki lekaszáltak, kit eltapodtattak, kit pedig annyi számtalan sok marhákkal elgázoltatván semmivé tettek... Ebben az esztendőben kilencszer való nagy záporok voltak Szent Iván és Jakab havában, sőt Miskolc felett felhőszakadás is volt, mely egy néhány házakat a városon való malmokkal együtt összerontott, széjjel szaggatta, mely rendkívül való sokszor nagy záporok felette nagy károkat okoztak tokaji és tartzali szőlőhegyeken. , 1692. Ezen esztendőbéli Bőjtelő Havának 21. és 22.-dik napjai táján és azután is kimondhatatlan nagy kemény téli napokon éjjelnappal is ezsdegelvén az gyakor eső amiatt is mindenüvé oly vastag jegek fagyásával ragadott a felettébb való nedvesség az akkori nagy hidegségben, hogy még a derék járt utakon is egynéhány holnap-