Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)

példájára. 8. Az Urak és Nemesek pedig, hogy úton jártokban pénzeken éljenek, arról is az Országnak Articulusi lévén az 1618. évi és huszonöt Esztendóbéli Ország végezésében, az is megtartassák. Az Végbeliek pedig mikor ő Felsége dolgában járnak és küldetnek, Levelek légyen Capitánjóktól, avagy Generálistól, és az olyanoknak a Bírák szállást adván és rendelvén, amit lehet, gazdálkodjanak. 9. Az minemű károkat az ó Felsége híveinek és Fő-Fő Népeknek tettek ez zűrzavar alatt valamit, abban hit alatt feltalálhatnak, az Vice Ispánjok kezében mindjárt hozván megtérítsék. Hasonlóképpen ami kárt az Parasztság vallott is, ha szőrén megtaláltatik, nekik is megadattassék. Végezetre az minemű Rabokat Cassára, Szendrőbe és egyebüvé közülek hoztak, elbocsáttatnak. Ezeket ők is meghallván és megtartván mi is fogadjuk az mi keresztény hitünkre, hogy ezeket igazán megtartjuk, és nagyobb bizonyságul adjuk ez kezünk írásával megerősített Pecsétes Levelünket . Kelt Cassán, 1632. április 3-án. Nicolaus Forgách de Ghimes. /Zemplén megye Levéltára, Közgyűlési iratok. Fasc.152. No.180./ KÉRDÉSEK: Forgách főkapitánynak mik a feltételei? Milyen megyékre terjedt ki a jobbágyfelkelés? Az egyezségben mi vonatkozik a jobbágyokra és mi a földesurakra? Forgách Miklós aláírása és pecsétje