Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)
87. A KIRÁLYHOZ ÍRT FELSÉGFOLYAMODÁSBAN ELPANASZOLJÁK A MEGYEI ÍNSÉGES ÁLLAPOTOKAT 1824-BEN Felséges ürökös Császár és Király... A tavalyi felette szűk termés által kiváltképpen némely felső járások a katonai terheknek az eddig való mértékben leendő kiszolgáltatására egyáltalán elégtelenek, az alsó járások pedig felsőknek terheit magokra nem vállalhatják, ezen Vármegyének népessége kiterjedése, termékeny és terméketlen részei, akárcsak az országgyűlésén megállapított portái a szomszéd vármegyéknek portáival, népességével összehasonlíttasson, hogy a közterhek megfelelőek legyenek. Az elmúlt esztendőben kebelünkben volt az őszi és tavaszi termésről, úgyszinte a szénáról szolgabíráink közgyűlésünknek beadott hivatalos jelentése felolvasása és megbeszélése következtében kitetszik, hogy a tavalyi példa nélkül való szárazság miatt törvényes kötelességünk szerint az adózó nép fenntartásának felvigyázó közbenjárói jelentésének valóságában bátorkodunk felterjeszteni. Kérjük Felségedet, hogy az adózó népünk bőven kilátható szomorú szegény sorsát kegyes szívére vévén legalább az időközben kebelünkbe szállíttatott egy század katonaságot más vármegyékbe kegyelmesen által szállíttatni. A jelentéshez mellékelve vannak a járások terheiről szóló kimutatások: Szerencsi járás 2168 kenyér, 2149 zab, 2149 porció széna Tokaji " 1167 " 1177 " 1177 Pataki " 1020 " 904 " 904 Újhelyi " 375 " 375 " 375 /Zemplén megye Levéltára, Közgyűlési jegyzőkönyv, 1824. 219-223.0./ KÉRDÉSEK: Milyen könnyítést kér a vármegye a királytól? A vármegyék adóját a porták száma szerint szabták meg. Miért volt ez sérelmes Zemplénre?