Hőgye István: Zempléni históriák I. A honfoglalástól 1849-ig. Szemelvények a történelembarátok körei részére - Történelmi füzetek 1. (Budapest - Miskolc, 1986)
88. 3ELENTÉS A TÁLLYAI ISKOLÁKRÓL 1825-BEN Alább megírtak, ezen T.Ns.Zemplén Vármegyébe helyeztetett Tállya városának római katolikus hiten lévő lakosai vallják, hogy a kerületbeli kiküldött Szolgabíró felolvasván a megyei rendelést, hogy akarják-e a nemzeti oskolában leendő tanítást fenntartani, egyértelmű akarattal feleltek. Mivel természet szerint való dolog az, hogy minden terhviselés maga jutalmát és bérét kívánja, így azon nemzeti oskolának tanítói is maguk jutalmukat és érdemlett béreket kívánhatják, de mi semmiképpen nem teljesíthetjük. Bár a nemzeti oskola beiktatásakor mind az három különböző valláson lévő lakosok is magokat arra kötelezték, hogyha három különböző valláson lévő tanítók lesznek az itteni oskolákban, következendőképpen az régi tanításnak módja nemcsak eltöröltetik, azon három különböző valláson lévő tanítóknak 80 forintokat magokat ajánlották. Mivel Ó Felsége és az Ország Rendéi egyetértő kegyes rendelése mellett valamint a Helvetiai és az Augustani vallásokat követő lakosoknak meghagyattatott, következendőképpen magoknak külön tanítókat tartván, azokat fizették, mostan is fizetik, azon okból esztendőnként ajánlott 80 Ft-okba semmiképpen nem ereszkedtek. Mi magunk, római katolikus hiten lévő lakosok, azon 80 Ft-okat esztendőnként nem tudjuk fizetni, csak arra ajánlhatjuk magunkat, hogy az, kiknek gyermekei oskolába járnak vagy járni kívánkoznak, az régi szokás szerint minden gyermektől az egy Rft-ot lefizetjük, és mindenkoron fizetni is fogjuk. Kelt Tállyán, 1825. szeptember 28. napján. Rédey László megyei aljegyző. /Zemplén megye Levéltára, Tállya városi tanács iratai, 9.doboz, 1825. sz.n./ KÉRDÉSEK : Hány felekezeti iskola működött Tállyán? Mi volt a nemzeti oskola? Milyen létszámúak lehettek az egyes felekezeti iskolák, ha a katolikusok soknak találták a.80 Ft tanítói bért?
